"Itt az idő, hogy egy kicsit elgondolkozzunk, és elemezzük a dolgokat" - jelentette ki Dimitrij Rupel, amikor megérkezett az Európai Unió külügyminisztereinek találkozójára Luxembourgba. Az unió soros elnöki tisztségét ellátó Szlovénia külügyminisztere szerint kockázatos lenne azt állítani, hogy Brüsszel újra életet lehel a lisszaboni szerződésbe, amikor azzal kellett szembesülni, hogy blokád alá vonták. Micheál Martin, az EU intézményi reformját a múlt csütörtöki népszavazáson elutasító Írország külügyminisztere egyetértett ebben ljubljanai kollégájával. "Átfogó elemzésre van szükség - mondta -, és meg kell vizsgálni, hogy a reformszerződés elutasítása miként befolyásolja Írország és az EU viszonyát." Szerinte túl korai lenne megoldási javaslattal előállni. A dublini külügyminiszter széles körű konzultációkat ígért az európai partnerekkel, és azt állította, hogy Írországban él a vágy, hogy "az Európai Unió szívében maradjon".

Derűlátóbban nyilatkozott Alexander Stubb finn külügyminiszter. Azt mondta, hogy szolidaritást kell vállalni, és nem fognak magára hagyni egyetlen barátot sem.

Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője köztes véleményt hangoztatott a luxembourgi tanácskozáson. Azt mondta, meg fogják oldani a problémát, de azt nem tudja, miként. Mindenesetre - tette hozzá - intenzív hét vár az EU-ra.

Az elmúlt napokban több magas rangú német politikus felvetette: a dublini nem után fontolóra kellene venni a kétsebességes Európa tervét, azaz annak lehetőségét, hogy a tagállamok közül az arra hajlandó országok szorosabban együttműködjenek. A berlini kormány azonban tegnap elutasította ezt a lehetőséget. Ulrich Wilhelm kormányszóvivő hangsúlyozta: ezt a tervet Berlin nem tekinti ésszerű megoldásnak a lisszaboni reformszerződés írországi elutasítása miatt kialakult helyzetben. A német kormány szerint mindent meg kell tenni az unió reformszerződésének legteljesebb ratifikálása érdekében. A 27 tagállam közül eddig 18 - köztük Magyarország - ratifikálta a szerződést.

Nincs egységes álláspontja a visegrádi csoport négy országának a lisszaboni szerződés jövőjéről - derült ki tegnap Prágában, miután Írország a múlt héten népszavazáson utasította el a dokumentumot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "nagyon nagy baj történt", aminek valószínűleg az lesz a következménye, hogy az Európai Unió hónapokon, sőt éveken át belső intézményi kérdésekkel fog foglalkozni. Robert Fico szlovák kormányfő szerint a lisszaboni szerződés fontos ugyan, de a közvélemény számára vannak fontosabb dolgok is. Mirek Topolánek cseh kormányfő szerint viszont az ír véleményt "nagyon komolyan kell venni". Václav Klaus cseh elnök úgy véli, hogy "a ratifikációs folyamat halott". Donald Tusk lengyel kormányfő szerint a ratifikációs folyamatot nem lehet leállítani, s kompromisszumokra van szükség.

Az unió csúcstalálkozóját csütörtökön és pénteken tartják Brüsszelben. Az EU vezetői azt várják Brian Cowen ír miniszterelnöktől, hogy a tanácskozáson terjessze elő helyzetelemzését, és tegyen megoldási javaslatot. Írországnak azonban a jelek szerint fogalma sincs, hogyan másszon ki a kátyúból. Másodszor már nem akar újabb népszavazást tartani, hiszen ezt 2005-ben az alkotmányos szerződést elutasító franciákkal és hollandokkal sem lehetett megtenni. Ez az út járhatatlan, mert a "kicsi íreket" már rávették egyszer a népszavazás megismétlésére: 2002-ben a nizzai szerződés ügyében. Lehetséges, hogy valamilyen jogi formulával mentességet adnak Írországnak a lisszaboni szerződés alól, és máshogyan rögzítik Dublin kötelezettségeit. Ez a megoldás viszont ellentétes lenne az EU jogrendjével - jóllehet a lisszaboni szerződés pontosan azon akar módosítani.

A tagországok politikusai Cipi Livni izraeli diplomáciai vezetővel is találkoztak, és közös megbeszélésük előtt abban állapodtak meg, hogy szorosabbra próbálják fűzni a viszonyt Jeruzsálemmel.