Nincs Idő

Létrehozva: 2008. június 17., 12:20 | Utoljára frissítve: 2008. június 18., 07:45	nyomtat	küld

- Az utóbbi hetekben ön folyamatosan az előrehozott választások szükségességét hangsúlyozza. De ez csak beszéd. A kormány közjogi értelemben stabil, és sem ön, sem a Fidesz nem tehet semmit, hogy ez a helyzet megváltozzon. Úgy gondolja, hogy ha sokáig mondják, hogy előrehozott választásokra van szükség, akkor majd valahogy bekövetkezik?

- A rendszerváltozáskor létrehozott alkotmányos rend kitüntetett értékként kezeli a stabilitást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne lehetőség a változtatásra. A magyar országgyűlés bármikor feloszlathatja önmagát, és akkor az államfő kiírhatja az előrehozott választásokat. De kétségkívül tisztán látszik, hogy most a megoldás kulcsa nem a Fidesz, hanem az SZDSZ kezében van.

- Ami egyben azt is jelenti, hogy nem lesz megoldás.

- Nyugtával dicsérjük a napot. A népszavazás után az SZDSZ volt az egyetlen politikai erő, amelyik hajlandóságot mutatott a következtetések levonására. Az MSZP-t továbbra is kizárólag a saját hatalma érdekli, az ország sorsa számukra érdektelen. Az SZDSZ változtatott, kilépett a koalícióból, és új elnököt választott. Most majd kiderülhet, hogy mekkora ez a változás, valóban megújul-e az SZDSZ, vagy csak átfestették a cégért, és továbbra is az MSZP fedőnevű mutyi bt. kültagjai maradnak.

- Szerintem ez már eldőlt. Fodor Gábor kijelentette, hogy nem az előrehozott választásokról szeretne önnel tárgyalni, hanem konkrét politikai programpontokról.

- A koalícióból történt kilépéstől az előrehozott választások szükségességének felismeréséhez eljutni nyilván nem egy-két napot vesz igénybe az SZDSZ számára. Ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy valóban megújulnak, figyelembe veszik az ország érdekeit, és felhagynak a bezárkózó, klikkszerű, doktriner és rendkívül elutasított politikájukkal.

- Az utóbbi hetekben az is kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc abbahagyta azt, amihez nem ért. Mármint a kormányzást. Helyette megint elkezdte azt, amihez ért. Ez pedig a konkrét cselekvések folyamatos beszéddel, gyakori programbejelentésekkel és az ellenfél állandó besározásával való helyettesítése. Ez a módszer egyszer már meghozta neki és az MSZP-nek a győzelmet. Nem tart attól, hogy ez ismét bekövetkezik?

- Az MSZP 2006-ban átvert mindenkit: hazudtak az egész országnak, az embereknek, a köztársasági elnöknek, de még az Európai Uniónak is. Egyrészt eltitkolták az ország valós állapotát, másrészt pedig hazudtak jövőbeli terveiket illetően is. A hazugság politikáját pedig azóta sem adták, adják fel. Ez hatalommal való visszaélés, ráadásul az emberek pénzén. Mi csak viselkedjünk úgy, beszéljünk úgy, érveljünk úgy, ahogy európai demokráciákban szokás. A rendszerváltozás idején is ez történt, egyszerre és sokan mondtuk fel az addig ránk kényszerített paktumot.

- Nem túl optimista ön? Ezekben a napokban másfél millió nyugdíjas kapja meg az MSZP szórólapját, amelyben Orbán Viktor rémtetteit ecsetelik. Ez a fegyver eddig mindig működött.

- Ez maradt nekik. Azzal ugyanis nem tudnak érvelni, hogy tessék, emberek, felelősségteljesen, becsülettel és sikeresen kormányoztunk, íme, itt sorjáznak az eredmények. Mert nincsenek eredmények, viszont Magyarország egyre mélyebb gazdasági és szociális válságban vergődik. Azt nem várhatjuk tőlük, hogy ezt beismerjék. Azzal küzdenek tehát, amihez értenek: riogatás, félelemkeltés, negatív kampány, mindenkinek és mindennek a besározása. Ha az ember - szervezetének természetes ellenállását leküzdve - kezébe veszi valamelyik hangadó baloldali értelmiségi egy-egy nagyobb lélegzetű publicisztikáját, láthatja, milyen abszurd mélységekbe jutottak már el.

- Kérdés persze, hogy Önnek muszáj-e ehhez a hadjárathoz önként muníciót szolgáltatnia. A Kéri László-féle rendezvényről kiszivárgott mondatokra gondolok.

- Muníciót mindig elő tudnak állítani. Emlékezzünk, micsoda kültelki, hazug módon forgatták ki Kövér László szavait és építették fel az úgynevezett "köteles beszédet". Nincs az az ostoba hazugság, nincs az a tisztességtelen módszer, aminek használatától a baloldali gyűlöletkampányok kitervelői visszariadnának. Azzal a stratégiával, hogy ne beszéljünk nyíltan, vigyázzunk minden szavunkra, ne csináljunk semmit, mert támadásokra adhatunk alkalmat, éljünk úgy, mintha egy viszonylag kényelmesen berendezett munkatáborban lennénk, ahol többször is meg kell fontolnunk, hogy mit mondunk, nos, így nem lehet politizálni, és végképp nem lehet győzni. Én az ellenkező utat választottam, már évekkel ezelőtt. Mindig, mindenhová elmegyek, ahol egy kis reményem van az értelmes párbeszédre. Akkor is, ha tudom, hogy a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottai ülnek ott. Az érvek csatáját is meg kell nyerni. Persze igaz, hogy minden szóért, ami elhangzik, helyt kell állni. Az már egy másik történet, hogy a nyugdíjak reálértékének minden körülmények közötti megvédését az ellenfél úgy állítja be, mintha azzal a nyugdíjasok rosszul járnának. Holott 1996 óta tavaly fordult elő az a gyalázatos eset, hogy csökkent a nyugdíjak reálértéke. A kormány alkalmatlansága, szociális érzéketlensége és elhibázott gazdaságpolitikája miatt tavaly a nyugdíjak reálértéke 3,8 %-kal csökkent, vagyis minden nyugdíjastól elvettek harmincezer forintot. Az ilyen manipulációknak azonban mindig ki leszünk téve, akkor is, ha bezárkózunk a szobánkba, és akkor is, ha kimegyünk az emberek közé, és vállaljuk a vitát. Én az utóbbit választom.

- Van még ismerős motívum a legutóbbi választásokat megelőző időszakból. Ismét értelmezési vita kezd kibontakozni, mármint hogy van-e gazdasági válság, vagy nincs. Akkor ezt az összecsapást is a baloldal nyerte meg.

- Ők megnyerték, az ország elvesztette. Azóta pedig sokkal rosszabb a helyzet. Azt, hogy jól mennek a dolgok, hogy dübörög a gazdaság, hogy bennünket irigyelnek nyugat-európai országok, hogy ugrásra kész a pannon puma, hogy stabil és nagy a jólét, mindezt ma elfogadtatni a magyar társadalommal egyszerűen lehetetlen vállalkozás. A valóság ugyanis az, hogy halmozódnak a kifizetetlen számlák, egyre több család kerül abba a méltatlan helyzetbe, hogy a hónap végére a bevételek nem fedezik a kiadásokat, egy év alatt tizenegyezerrel nőtt a munkanélküliek száma, sorra zárnak be a gyárak, és mennek tönkre a kis- és közepes vállalkozások.

- Ugyanennek az érmének a másik oldala, hogy a Fidesznek nincs programja. Az MSZP retorikájában most megint egyre erősebben rezonál ez az elem.

- Tavaly decemberben közzétettük az Erős Magyarország programját, bárki elolvashatja. Egyre-másra kötjük az egyezségeket a különböző társadalmi csoportokkal, és ezeknek az összessége fogja jelenteni a következő polgári kormány programját. Nem az embereket akarjuk kormányozni, hanem az emberekkel akarunk kormányozni. Már egyezséget kötöttünk a nyugdíjasokkal, tárgyaltunk a gazdasági élet meghatározó szereplőivel és a nyár folyamán egyre több ilyen csoportnak lesz közvetlen, személyes élménye arról, hogy megállapodtak a Fidesszel a számukra kiemelten fontos kérdésekben.

- Amikor ön a 2006-os kampányban előállt azzal, hogy a gazdasági bajok orvoslásához elsősorban adó- és járulékcsökkentésre van szükség, akkor hetekig kapott hideget-meleget, mármint hogy ez mekkora demagóg ostobaság. Ma ez a slágertéma, lényegében minden szakértő és politikus ezt vallja. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor mindig hozzáteszi, hogy az így kieső állami bevételeket pótolni kell, valahonnan, valakiktől el kell venni. Szerintem ebben igaza van.

- Szerintem meg nincs. Nagy a különbség a két politikai tábor és a nekik érveket szállító szakértők között, különösen annak megítélésében, hogy mi okozza a magyar gazdaság egyre inkább tartóssá váló leszakadását. A baloldal erre azt a választ adja, hogy pénzügyi rendszerben mutatkozó problémákkal van gond, túl nagy a költségvetési hiány és folyamatosan növekedik az államadósság. Ez igaz. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ezek a következmények. A bajok igazi oka, hogy maga a reálgazdaság nem egészséges. A kevés munkahely és a munkát terhelő adók európai összevetésben is elképesztő mértéke jelenti a bajok gyökerét. Ha gyógyítani akarunk, akkor itt kell kezdeni a gyógyítást. A magyar közgazdász-társadalom és általában a gondolkodó emberek mindennapjait a rendszerváltozástól kezdődően kísérti a gondolat, hogy valahol, valamit elrontottunk, de senki sem érti, hogy hol és mit. Az én válaszom az, hogy a kilencvenes évek elején megszűnt Magyarországon másfél millió munkahely. Ebből nem tudunk magunkhoz térni, azóta sem. És ha ebből a másfél millióból nem teremtünk újra legalább egymilliót, akkor nem lesz változás, akkor a pénzügyi rendszer gondjai újra és újra jelentkezni fognak. Az adó- és járulékcsökkentés egy erős eszköz, és ezzel az eszközzel azonnal élni kell, mert Magyarországon mára egy munkaellenes gazdasági rendszer alakult ki. Ezen a szemléleten kell változtatni elsősorban. A velünk nagyjából azonos paraméterekkel bíró Csehországban mintegy egymillió emberrel többnek van munkája, mint nálunk. A különbség a két ország között pedig most már feltűnően nagy. Külön történelmi szerencsétlensége Magyarországnak, hogy sokáig éppen az MSZP és az SZDSZ koalíciója, két hibás gazdaságpolitikai felfogás koalíciója vezette. Az MSZP szerint az ország eladósítására alapozva is lehet gazdaságpolitikát folytatni. Az SZDSZ szerint pedig a pénzügyi bajok kezelése egyenlő a gazdaság bajainak a kiküszöbölésével. Ennek a két filozófiának az összekapcsolása tette tönkre Magyarországot.

- A mai Magyarországon élve úgy tűnik, mintha valóra vált volna Lenin álma, mármint az a része, hogy a kommunizmus regnálásának a végén egyszerűen elhal az állam. A magyar állam mintha megszűnőben lenne. Egyre több olyan terület van, ahol képtelen ellátni azt a feladatát, amelyet az adófizetők joggal elvárnak. Hogyan lehet helyreállítani az ország működőképességét?

- Magyarország egyes részein mára nemcsak az anyagi biztonság lett elérhetetlen álom, hanem a fizikai biztonság is. Az elemi feltételei sincsenek már meg annak, hogy a közösség megvédje a polgárait. A valamennyiünk adójából fenntartott államgépezet pedig ölbe tett kézzel néz, és erejéből legfeljebb prédikációkra vagy ideológiai kampányokra futja, ahelyett, hogy megfelelne az emberek rend iránti jogos igényének. Ez tűrhetetlen. Rendet kell teremteni, minél előbb. És nemcsak ezen a területen. A minket körülvevő világ radikálisan változik. Új világgazdasági korszakba léptünk. Ezek a változások egyetlen üzenetet sugároznak a magyar politikai elit felé, azt, hogy nincs idő. Nem tudunk várni. Akkora felhők gyülekeznek a magyar emberek feje felett, hogy azonnal cselekednünk kell. Megrázkódtatások fogják érni a világgazdaságot, és benne minket, akik ráadásul gyengék is vagyunk. A kormány július elsején tíz százalékkal ismét megemeli a gáz árát, és nem is titkolják, hogy októberben újabb emelésre kerül sor. A világgazdaságból érkező jelzések egyértelművé teszik, hogy a világgazdaság nem áll vissza a korábbi alacsonyabb árszintre, egy magas inflációjú korszakba lépünk, és ez érvényes az energiahordozók, a nyersanyagok és az élelmiszerek árára is. Tartós drágulás várható, minden területen, de Magyarországon a családok nagy része már a jelenlegi árakat sem tudja kifizetni, hiszen egyetlen év alatt húsz százalékos energiaáremelés történt, miközben a reálbérek 5 %-kal csökkentek. Olyan kormányra van szükség, minél hamarabb, amelyik erős és stabil háttérrel, támogatottsággal és világos felhatalmazással bír. A mostani kisebbségi kormány nemcsak hogy nem tudja felkészíteni az országot az előttünk álló kihívásokra, nemcsak hogy nem tudja kidolgozni a védekezés stratégiáját, hanem láthatóan feladta a küzdelmet, már csak a hatalmukhoz ragaszkodnak, túl akarnak élni még két évig, felvenni a képviselői, államtitkári, miniszteri fizetéseket. Közben az ország pedig végletesen legyengül és lemarad. Az ellenzéki pártok, ideértve egyelőre az SZDSZ-t is, ezt nem engedhetik.

- A jobboldal rendkívül feszült állapotban van. Nagyon várják a változást. Nyilvános politikusi és szakértői viták tárgya lett, hogy vajon Gyurcsány Ferenc és az MSZP ki tudja-e húzni 2010-ig. Én azt kérdezem, hogy ön és a Fidesz ki tudja-e húzni 2010-ig pusztán beszéddel és szimbolikus tettekkel.

- A Fidesz olyan, mint az úszó jéghegy, leginkább csak a csúcsa, az országos vezetősége látszik. Pedig a választópolgárok ezerszámra bíztak a Fideszre önkormányzatokat. A Fidesz legjobb erői polgármesterként, önkormányzati képviselőként, szakértőként azon dolgoznak, hogy helyben valahogy megvédjék az embereket a kormány hazugságainak, alkalmatlanságának és szociális érzéketlenségének következményeitől. Ez igazi, ráadásul embert próbáló munka, nemcsak beszéd és szimbólum.

- Az 1998-as választási kampányban azt hirdette a Fidesz, hogy amire szükség van, az több, mint kormányváltás, de kevesebb, mint rendszerváltás. Ennek a beszélgetésnek nem tárgya, hogy ebből akkor mi valósult meg. De vajon ha a következő választásokon győz a jobboldal, mi történik majd? Szemet lehet-e hunyni Magyarország teljes tönkretétele felett? Maradhat-e következmények nélkül, ami itt az utóbbi években történt? Mert ha igen, ha lesz egy kormányváltás, és minden megy tovább, akkor teljesen mindegy, hogy melyik párt van hatalmon.

- Bárcsak sor kerülhetne egy konvencionális, szokásos egyszerű kormányváltásra! De Magyarország mély válságban van, ezért inkább nemzeti válságkezelő kormányt kell majd alakítani. Ennek a válságkezelésnek a kiindulópontja csakis a közbizalom újjáépítése lehet, mert anélkül semmire nem megyünk. A közbizalmat úgy lehet visszaszerezni, ha eleget teszünk a közakaratnak. Márpedig a közakarat egyértelmű. Legyen világos elszámoltatás, történjen meg az ország kifosztásának és tönkretételének pontos feltárása, és az ezért viselendő felelősség kiporciózása. A magyar társadalom ezt várja el. És így is lesz.