A fővárosi önkormányzat június 30-ig várja a pályázatokat az Antal Attila távozásával megüresedett BKV-vezérigazgatói poszt betöltésére, augusztus elsején pedig már munkába is állhat a kiszemelt "áldozat". A majdani vezetőre - akit a bennfentesek leginkább Kocsis Istvánnal, a Magyar Villamos Művek korábbi első emberével azonosítanak - nem kisebb feladat hárul, mint hogy vessen véget a vállalati működés "kriminalizálódásának". A rendőrség jelenleg ismeretlen tettes ellen nyomoz hűtlen kezelés és közérdekű adatok eltitkolása miatt - ám annyi bizonyos, hogy a vizsgálódás a Budapesti Közlekedési Zrt. tanácsadói szerződéseit érinti.

A rendőrség emellett a társaság informatikai rendszerén talált kémprogramok ügyét is felvette a nyomozati listára, ami csak azért tűnik túlzásnak, mert korábban maga a BKV szolgálta ki az "ipari kémeket" azzal, hogy a fővárosi képviselők számára elérhetővé tette az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. és az Akácfa utca közötti teljes adat áramlást (például Antal Attila email-forgalmát). Miután a vállalatnál kialakított titokszoba "beltartalmát" több képviselő hivatalos úton - egy DVD formájában - is kézhez kapta, illetve Demszky Gábor sajtóirodája közölte, hogy "sem a fővárosnak, sem a BKVnak nincs titkolnivalója", a Heti Válasz úgy döntött: öt pontba szedve mutatja be a több ezer oldalas dokumentumköteg legvitathatóbb megállapításait. Összeállításunkban nem szerepeltetünk olyan tényeket, amelyek az üzleti titok körébe tartoznak.

A Hagyó-stáb közbeszól

Május végén az MSZP-t felháborította, hogy Tarlós István fővárosi Fideszfrakcióvezető bátorkodott a nyilvánosság elé tárni azt a levelezést, melyben Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes kommunikációs munkatársával, Horváth Évával "társalkodván" az ellenzék lejáratására - a Fidesz sztrájkbarátságának bizonyítására - buzdított.

A titokszobába telepített iratok ugyanakkor azt igazolják, hogy Regőczi fenti esete messze nem egyedi. A BKV paraméterkönyvéről szóló, 2007. február 7-i kommunikációs tervben például külön hangsúlyt kap - a közösségi közlekedésre semmiféle hatást nem gyakorló - március 9-i referendum. "A népszavazással való ütemezési összefüggésre döntés kell" - áll a "bizalmas" jelzésű vállalati dokumentumban. Ennél is közvetlenebb politikai indítékot sejtet az a 2008. januári e-mail, melyben Horváth Éva a BKV metróprojekt-igazgatóságának hivatalból független felsővezetőit traktálja egy Magyar Hírlap-cikk kapcsán: "Wintermantel (Wintermantel Zsolt fideszes képviselő - A szerk.) jól látható kommunikációs koncepciója, hogy felemelje magát a médiában a Hagyó úr mellé, ezért valószínűleg nem a Hagyó úr nevében fogunk reagálni, ha reagálunk (...). Viszont mivel látványosan nem szállnak le a témáról, és tudatosan idézik egyre többet a főpolgármester-helyettest ezekben a cikkekben, mindenképpen hatékony koncepcióval kell rendelkeznünk (...). Maximum 14.00 óráig kérnék szakmai tájékoztatást a tényekről és egy kommunikációs javaslatot a BKVtól, szűk körben természetesen."

Szintén a szakma és a politika öszszebútorozását jelzi, hogy Antal Attila egyik interjúját - melyben az exvezér a lapunk által megakasztott busztendert magyarázza - Regőczi a főpolgármester-helyettes sajtósával láttamoztatta. (Az interjúterv a Schmuck Andor-féle Tisztelet Társasága e-mail címére is megérkezett, ami csak azért nem különös, mert Horváth Éva korábban a "szépkorúak" médiakapcsolatait is igazgatta.) Ugyancsak Regőczi közéleti buzgalmára utal, hogy egy tavalyi, Antalnak címzett üzenetében "politikai blöffnek" minősíti a fogaskerekű - Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester által szorgalmazott - meghosszabbítását, hozzátéve: "ha a kerület kifizet minden költséget, persze csinálhatják".

Egymilliárd tanácsokra?

A "titokszobásított" dokumentumok és a BKV honlapján nemrég megjelentetett lajstrom alapján körvonalazódni látszik a társaság tanácsadói kara is. Az Antal-adminisztráció 2007. január 1. és 2008. március 25. között - több mint ötven szerződés alapján - mintegy 910 millió forintot fizetett ki magáncégeknek tanácsadás címén. Miként az internetes táblázat fejléce jelzi, ezek az adatok legfeljebb tájékoztató jellegűek - amit bizonyít, hogy egy hiányról máris beszámolhatunk. Noha a BKV vezetése a felügyelőbizottság május 23-i ülésére készített előterjesztésében elismerte, hogy 2007-ben nettó 21,2 millióval honorálta a Media Magnet Kft.-t, a tanácsadói szerződések listájáról ez a tétel szemérmesen lemaradt. Pedig a cég olyan "nélkülözhetetlen" szolgáltatásokkal segítette a BKV-t, mint a kábeltelevíziós piac felmérése (Heti Válasz, 2008. április 3.). Miként megírtuk: a Media Magnet fő tulajdonosának, az MSZP-t ügyvédként segítő Wéber Juditnak a férje Puch László volt pártpénztárnok (mai közlekedési állam titkár) gyermekkori barátja, Wéber János - aki egyébként közös bt.-t működtet a Hagyó-csapat Horváth Évájával.

Az AAM Zrt. és a karácsony

Az AAM 2007-2008-ban nyolc tanácsadói szerződést kötött a BKV-val; ezek többsége a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódott (míg a közelmúltban a felek fel nem mondták a megállapodásaikat). A sokáig a titokszobában őrzött levelezésekből azonban kiderül, hogy a nettó 25-35 ezer forintos órabérért dolgozó AAM-tanácsadók - nyilvánvaló vezérigazgatói támogatással - messze túlterjeszkedtek a 4-es metró tematikán. A céget képviselő Horváth Editnek például ugyanúgy kijárt a "Tisztelt Vezetőtársam" megszólítás, mint a vállalat vezérének és helyetteseinek. Horváth betekinthetett az Antal Attilával készült interjúk tervezetébe, szintén rábízták "Hagyó úr nagyprezentációjának" megszervezését, s a vezérigazgató ugyancsak vele véleményeztette a "nehéz évet hagyunk magunk mögött 2007-tel, és előreláthatólag nem lesz könnyebb a 2008-as sem" kulcsgondolatra épülő karácsonyi üzenetét.

Metróber-Eurometro-ügyletek

Miután a BKV-nál őrzött AAM-feladatlis ták egyike már korábban elkerült lapunkhoz, figyelmeztettünk: a közlekedési vállalat úgy adott 50 milliós megbízást az ugyancsak az MSZP pénztárnoki vonalához kötődő Metróber Kft.-nek, hogy csak utólag találták ki a cég feladatait, azaz a gombhoz varrtak kabátot (Heti Válasz, 2008. május 1.). Antal levelezéseiből kiderül, hogy felettébb nagy volt rajta a nyomás - Aracs Tibor Metróber-ügyvezető nevére utalva többször figyelmeztette beosztottjait: "Aracs már keresi a szerződést! Keressétek az aláírás ügyében!", illetve "Aracs úrnak nem tetszik a szerződéstervezet!".

Ugyancsak a titokszoba mélyén "rejtőzött" az a dokumentum, amely utólag megmagyarázza, hogy miért kellett idén év elején nagy hirtelen meneszteni a BKV-tól Gulyás Lászlót, a DBR Metró Projekt Igazgatóság helyettes vezetőjét. Miként a társaság humánpolitikai igazgatójának feljegyzéséből kiderül, Gulyás is felelős azért, hogy a 4-es metró projektvezetési feladatait ellátó Eurometro Kft. - összeférhetetlen módon - az alagútfúró-állomásépítő cégek tanácsadó-alvállalkozójaként is pénzt szakított (közvetve a BKV-tól). A súlyos vád ellenére a társaság közös megegyezéssel és 12 milliós végkielégítéssel vált meg Gulyástól - büntetőjogi felelősségre vonását senki nem kezdeményezte.

Lakos és neje

A BKV belső dokumentumaiból az is kiderül, hogy a Hagyó-kör mellett az SZDSZ-es Lakos Imre sem igen ad a látszatra. A felesége nevét viselő Molnár Judit Ügyvédi Iroda ugyanis az idei első negyedévben ötmillió forintos díjazásban részesült a BKV-tól - honorálandó a 4-es metróhoz nyújtott szakértői támogatást. Molnár a met ró sze rel vé nyek fogadóállomása, a kelenföldi járműtelep telekrendezése ügyében képviseli a vállalatot - és ez teszi kényessé a helyzetét. Férje ugyanis amellett, hogy a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának elnökeként kvázi felügyelője a metróprojektnek, egyben a XI. kerület alpolgármestere is; márpedig az érintett kelenföldi telek éppen Újbudához tartozik.