Írország egy héttel ezelőtt népszavazáson elvetette az EU intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló, azt a tagországok megnövekedett számához igazító lisszaboni szerződést. Mivel a szerződés csak akkor léphet életbe, ha azt minden tagország megerősíti, az ír "nem" következtében bizonytalanná vált az unió reformjának jövője.

Az írek őszig időt kértek és kaptak ahhoz, hogy megoldási javaslattal álljanak elő, így a mostani EU-csúcsnak nem lehet célja a probléma megoldása, de arról mindenképpen tárgyalnak majd a résztvevők, milyen lehetőségeket látnak.

A tervek szerint a tagállamok vezetői nyilatkozatot adnak ki a magas olaj- és élelmiszerárakkal kapcsolatban, megerősítik a klímaváltozás elleni, az energiatakarékosságot növelő, az energiaellátás biztonságát fokozó program céljait. Döntenek arról, hogy minőségi lépést tesznek a földközi-tengeri államokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítése felé, de párhuzamosan erősítik az unió keleti szomszédjaihoz fűződő viszonyt is. Áttekintik a Nyugat-Balkán, köztük a jugoszláv utódállamok uniós integrációjának ügyeit is.

A külügyminiszterek a csúcs margóján külön foglalkoznak Koszovóval, ahol az uniónak kell átvennie a nemzetközi ellenőrzést.