Szlovákia januártól válik részévé a közös pénzövezetnek.

Szlovénia után Szlovákia második kelet-európai államként vezetheti be az eurót, az övezet 16. tagja lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország mellett.

A kormányfői döntés - amelyet az uniós szabályok értelmében még követ a hivatalos pénzügyminiszteri jóváhagyás - nem volt meglepetés, hiszen Pozsony csatlakozásával az Európai Bizottság és a pénzügyminiszteri tanács is egyetértett már. A két utóbbi ugyanakkor arra szólította Szlovákiát, hogy szigorú költségvetési politikával vegye fel a harcot az inflációval szemben.

A formális jóváhagyást kimondó július 8-i pénzügyminiszteri találkozón határozzák majd meg, milyen árfolyamon kötik a koronát az euróhoz a bevezetés előtti időszakban.

Robert Fico szlovák miniszterelnök Brüsszelben úgy nyilatkozott, olyan árfolyamot szeretnének, amely erős rátát biztosít, de nem hat a gazdaság lassulásának irányában.

Az Európai Bizottság korábbi közlése szerint Szlovákia teljesítette a legfontosabb kritériumokat, amelyek négy, stabilitásorientált gazdasági feltételre vonatkoznak: az államháztartás költségvetési egyenlegére, az árak és az átváltási árfolyam stabilitására, valamint a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára. Az átlagos éves infláció márciusban 2,2 százalék volt, ez jóval az erre a hónapra számított 3,2 százalékos referenciaérték alatt van. Az államháztartási hiány 2007-ben a GDP 2,2 százaléka volt, és a bizottság tavaszi előrejelzése szerint ebben az évben várhatóan a GDP 2 százalékára csökken a 3 százalékos előírással szemben. Az államadósság 2007-ben a GDP 29,4 százaléka volt.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Szlovákiában a 2008 februárja előtti egy évben 4,5 százalék volt, amely a 6,5 százalékos referenciaérték alatt van, miként a hosszú távú kamatláb is referenciaérték alatti az EU-hoz való 2004-es csatlakozás óta.