Zoran Lucic, a Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért alapító igazgatója úgy vélekedett: Szerbia "katasztrófákból katasztrófákba megy"; teljesen új politikai generációra lenne szükség, mivel a jelenlegi politikai elit nem tanult az elmúlt évtizedek történéseiből.

A balkáni országban május 11-én tartottak parlamenti választásokat, amelyen a demokrata erők szerezték a legtöbb szavazatot. Második a Szerb Radikális Párt, harmadik pedig a Boris Tadic államfő volt szövetségese, a Vojislav Kostunica (jelenlegi ügyvezető szerb miniszterelnök) vezette pártszövetség lett. Őket a szerb szocialisták köré szerveződött hármas pártkoalíció követte.

Belgrádban - a választások után - mindezidáig nem alakult kormány, jelenleg a Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök örökségétől szabadulni akaró szocialisták alkotják a mérleg nyelvét. Ők azt a lehetőséget sem zárták ki teljesen a választás előtt, hogy egy demokrata vezetésű kormányt támogassanak, de világossá tették, hogy a radikálisokhoz és a szerbiai demokratákhoz érzik közelebb magukat.

Lucic a helyzetet elemezve elmondta: három út áll Szerbia előtt. Az egyik szerint a demokraták, a másik szerint pedig a radikálisok alakítanak kormányt. A harmadik verzió az, hogy új választást kell kiírni; ez azonban - a szervezet vezetője szerint - a legrosszabb megoldás lenne.

Meglepő jelenségként említette, hogy nemcsak a demokrata erők támogatói európai irányultságúak, de a radikálisok szavazótáborának körében - a májusi választások előtt - végzett közvélemény-kutatás is azt mutatta, hogy mintegy hetven százalékuk Európa-párti. Ez a szám azonban - folytatta - közvetlenül a választás előtt ötven százalékra csökkent

Összességében viszont a szerb népesség EU-pártinak mondható - tették hozzá a szakértők, hozzáfűzve, szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy radikális kormány vezetésével is csatlakozhatna Szerbia az európai integrációhoz.

Uros Cemalovic, a szerb parlament jogharmonizációs tanácsadója kifejtette: véleménye szerint a hivatalosan említett 2012-es időpont helyett csak 2015-ben valószínű Szerbia EU-csatlakozása. Hozzátette, az unió talán még Horvátország integrációját is lassítja majd, hogy a két ország egy időben léphessen be.

Az Európai Unió és Szerbia áprilisban írta alá a majdani EU-tagság előfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást.