A motorbenzin literenkénti árából 103,5 forint a jövedéki adó, az úgynevezett készletezési díj pedig 3,05 forint literenként. A gázolaj esetében a jövedéki adó literenként 85 forint, a készletezési díj pedig 3 forint. Az üzemanyag fogyasztói ára ezeken túl 20 százalék áruforgalmi adót, illetve az előállító és a forgalmazó önköltségét és hasznát foglalja magában.

Ezen a héten a világpiaci folyamtokkal megegyezően a magyarországi üzemanyagárak is újabb történelmi csúcsra emelkedtek; a gázolaj átlagára szerda éjféltől 335 forint, a 95-ös benziné pedig 317 forint. A legolcsóbb és a legdrágább gázolaj ára között jelenleg nagyjából 25 forint a különbség, a benzin esetében pedig körülbelül 26 forint. Az országban már sehol nem lehet 300 forintnál kevesebbért benzint, illetve 320 forint alatt gázolajat kapni.

Az EU-ban a gázolaj jövedéki adójának minimuma 302 euró 1.000 literenként, ez körülbelül 72 forintnak felel meg literenként, a benzinnél pedig 360 euró körüli a minimum, ami majdnem 87 forint literenként.

A növekvő üzemanyagárak ellenére, továbbra is napirenden van a gázolaj és a benzin jövedéki adójának egy szintre hozása: a gázolaj minimális jövedéki adóját a benzinéhez igazítanák uniós szinten. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi körülbelül 300 eurós ezer literenkénti mérték 360 euróra emelkedne a dízel esetében.

Európában és Magyarországon is egyre több szó esik az úgynevezett Robin Hood-adóról, vagyis a magas árból extraprofithoz jutó cégek megadóztatásáról annak érdekében, hogy mérséklődjenek az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó szociális konfliktusok. Az uniós tagállamok vezetői azt várják el a brüsszeli bizottságtól, hogy októberre, a következő csúcsértekezletre állítson össze jelentést arról, hogy alkalmasak lehetnek-e az adóeszközök az energiaárak drámai emelkedésének megfékezésére.

Az Európai Bizottság korábban is fogalmazott már meg javaslatokat a kérdéssel kapcsolatban. 2007 márciusában például egységesítést és jelentős emelést javasolt a teherautókban használt dízelolaj jövedéki adójában. Az indoklás szerint a tagországok közötti túlzott különbségek feszültségeket okoznak az egységes belső uniós piacon, mert az alacsony jövedéki adót alkalmazó országok cégei jelentős versenyelőnyhöz jutnak, míg a magasabb adót kivető országok jelentős adóbevételtől esnek el. A javaslatban az is szerepelt, hogy az ólommentes benzinre, illetve a személyautók dízeljére vonatkozó ráták ne legyenek kisebbek a teherautók üzemanyagáénál.

Az elképzelésnek még a brüsszeli bizottságon belül is voltak ellenzői, és a tagországok egyhangú támogatását sem sikerült biztosítani eddig. Az egységesített minimáladó terve így megfeneklett, éppen úgy, mint a testület ezt megelőző, 2002-es kezdeményezése, amely ugyancsak az üzemanyagra kivetett jövedéki adó egységesítését irányozta elő.