Könnyen előfordulhat, hogy Írországot megpróbálják eltávolítani az Európai Unióból, ha nem ratifikálja a lisszaboni szerződést - olvasható a Financal Timesban. A brit gazdasági napilap elemzője szerint az uniós jogszabályok alapján van lehetőség valamely tagország távozásának elérésére, ha ehhez megvan a politikai akarat is. A cikk szerzője szerint az írek hozzáállásában az a legmegdöbbentőbb, hogy mindezt nem is tartják olyan nagy dolognak. A közfelfogással szemben - hívja fel a figyelmet Wolfgang Münchau - Dublin számos gazdasági nehézséggel szembesülne az EU-ból való kiutasítás után. Az írás szerint a lisszaboni szerződés ír elvetése igen kockázatos: olyan "erősen féloldalas hazárdjáték", amely a legjobb körülmények között sem kínál semmiféle érdemi előnyt. Münchau Csehországot - ahol szintén előfordulhat, hogy nem fogadják el a dokumentumot - is megemlíti cikkében. Mint írja, Prága is hasonlóan járhat, ha elutasítja a reformszerződést.

Ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés életbe léphessen, mind a 27 tagállamnak el kell fogadnia. Az ír elutasítás után most egy másik tagállam, Lengyelország okozhat gondokat Brüsszelnek. Lech Kaczynski államfő ugyanis többször bírálta a közelmúltban a közösség intézményi reformját lehetővé tevő dokumentumot. És bár a varsói parlament már jóváhagyta a lisszaboni szerződést, az elnök aláírására még szükség van ahhoz, hogy Lengyelország valóban igent mondjon a reformokra. Donald Tusk kormányfő már előre kijelentette: ő nem felelős az államfő döntéséért.

Az Európai Unió politikusai közben döntöttek: újabb szankciós intézkedést rendeltek el Irán ellen, mert Teherán nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást. Befagyasztják Irán legnagyobb bankjának, a Mellinek a kinnlevőségeit, és emellett - az Egyesült Államokkal összehangolt módon - az EU-országokba történő beutazási tilalommal, illetve az EU-országokban való működési tilalommal sújtják azokat a személyeket és vállalatokat, amelyeknek a nyugati megítélés szerint valamilyen közük van az iráni nukleáris és rakétaprogramokhoz.