A vasárnapi emléknapon mintegy két-háromszáz ember, zömmel magyarországi szervezetek vettek részt. A Magyar Köztársaság nevében Szerencsés János kassai magyar konzul koszorúzta meg Rákóczi mellszobrát. A Magyarok Világszövetségének koszorúját Patrubány Miklós helyezte el, aki az MVSZ Rákóczi emlékzászlójának első példányát adományozta a borsiaknak. Az emléknapon a Rákóczi Szövetség és a Trianon Szövetség képviselői is megjelentek. II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepéről és a 300 éve elkezdődött Rákóczi-szabadságharc jelentőségéről Csorba Csaba budapesti történész szólt az egybegyűltekhez.

Az alapos felújításra szoruló borsi kastély állapota több mint nyolcvan éve romlik, állagmegóvására sincs elegendő pénz. Emeleti részét a múlt század húszas éveinek kezdetétől gabonaraktárnak, földszinti termeit istállónak használták. 1938 után felújították, de a II. világháború végén már szovjet katonák szálláshelye volt, nem sokkal később ismét gabonaraktár lett. Az épületet később a Kelet-Szlovákiai Múzeum bérelte, majd az 1989-es rendszerváltás után az akkori cseh államfő, Václav Havel adott félmillió koronát, amelyből új tető kerülhetett a becses műemlék éveken át fedetlen épületszárnya fölé.

Az utóbbi években a magyar és a szlovák kulturális kormányzat, több magyarországi közalapítvány és magánszemélyek eseti támogatásából a helyben bejegyzett II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság igyekszik megmenteni az épületet, amelynek teljes felújításához még igen sok pénzre lenne szükség - nyilatkozta az ünnepség előtt Hajdú Jenő, az emléktársaság elnöke. Elmondta: az elmúlt években nagyon sok - Rákóczi történelmi örökségével kapcsolatos - dokumentumot, kiállításra méltó emléktárgyat gyűjtöttek össze, de ezek kiállításához az épület belső átalakítására lenne szükség, erre azonban nincs pénzük. Reményeik szerint a település EU-hoz benyújtott pályázata is eredményes lesz.

MTI - fidesz.hu