- Az (alkotmányszerződésre mondott) írországi "nem" után az EU-nak konkrétnak, emberközelinek, az emberek pártfogójának kell lennie. Van-e a haladás számára jobb terület, mint a szociális ügyek? - mondta a napokban Xavier Bertrand francia munkaügyi miniszter. Július elsején fél évre Franciaország veszi át az EU soros elnökségét Szlovéniától. A "szociális Európa" nem szerepel a francia elnökségi program élén, mindazonáltal számos új javaslatot kap az Európai Bizottságtól - írta az AFP hírügynökség vasárnap. Ezek között olyan témák szerepelnek, mint a betegek jogai az EU-n belüli külföldi egészségügyi ellátásban, harc a munkapiaci és azon kívüli megkülönböztetések ellen, az üzemi tanácsok működésének javítása az európai vállalatoknál, a cigányság életkörülményei, az általános társadalmi-szociális szolgáltatások.

A 27 EU-tagállam eddig nem mutatott hajlandóságot megállapodásra közös, akár csak minimális szociális normákban, ezügyben őrzik önállóságukat. Így aztán a már asztalon lévő bizottsági szabálytervezetek sem haladnak, mint például az a javaslat sem, hogy az alkalmazottak ne veszítsék el a kiegészítő nyugdíjhoz való jogukat, ha állást változtatnak - írta a hírügynökség. A brüsszeli bizottság elsősorban a piac szabadsága fölött őrködik, és ennek következményeit sokan a szemére hányják.

"Az európai polgárok számára az EU a dolgozók jogaira támadó, a piacok Európájának alárendelt intézmény képében jelenik meg. Ez a felfogás kétségkívül az ír 'nem' egyik fontos oka" - idézte az európai szakszervezeti szövetség (ETUC) álláspontját a hírügynökség. Tavaly novemberben az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso azzal háborította fel a "szociális Európa" híveit, hogy kijelentette: haszontalan lenne közös, EU-szintű szabályozás az általános szociális szolgáltatások szerepének tisztázására. Márpedig a szolidaritáson alapuló közszolgáltatások védelme már a 2005-ös francia népszavazáson is nagy szerepet játszott az előző EU-alkotmányterv elvetésében.

Hasonlóan feldühítette a szakszervezeteket az Európai Bíróság néhány nemrégi ítélete is, például azok, amelyek szerint a külföldi kiküldetésben dolgozókra nem feltétlenül vonatkoznak a fogadó országban érvényes kollektív szerződések. Egyelőre némi haladás mutatkozik az idénymunkások jogainak bővítésében, és nehéz kompromisszum alakul az uniós munkaügyi irányelvvel kapcsolatban, amely szerint a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - órás munkahét is engedélyezhető lenne. (A magyar kormány nem ért egyet az uniós munkaidő-irányelvvel, így a magyar európai parlamenti képviselőknek is azt javasolja, hogy ne szavazzák meg az indítványt - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter két hete. A kormánynak az a szándéka, hogy a foglalkoztatásba bevontak számát és ne a munkaórák számát bővítse - tette hozzá.)