Sárospatak fürdőváros lesz

Létrehozva: 2008. június 30., 12:07 | Utoljára frissítve: 2008. július 1., 10:31	nyomtat	küld

A szlovákiai, lengyel és ukrán turistákra számítanak a zempléni kisvárosban (Fotó: MH)

- Képes-e Sárospatak a határok megszűnéséből előnyt kovácsolni?

- A trianoni katasztrófát követően a történelmi Zemplén vármegye négyötöde Csehszlovákiához került, így aztán erősen csökkent kulturális és oktatási vonzereje. A környező zempléni és a bodrogközi településekkel együtt a perifériára szorult. A gazdaság fejlődése a rendszerváltás előtti évtizedekben is messze elmaradt az országos átlagtól. Ma megpróbálunk előnyt kovácsolni abból, ami eddig hátrány volt. Elsősorban a turizmusban látunk lehetőséget, hiszen az ágazat következetes és komplex fejlesztése Sárospataknak is új alternatívát jelent.

- A turizmuson belül milyen ágazatok fejlesztését ösztönzi a város vezetése?

- Fő célunk a termálturizmus, ezen belül is a fürdő fejlesztése. Az adottságaink kiválóak. Városunk a gyógy- és a rekreációs turizmus ideális helyszíne. A gyógyulni és kikapcsolódni vágyók vonzó és különleges természeti környezetet találnak itt, a bodrogközi vízi turizmus egyedi élményeket ad. Ehhez a vendégfogadási feltételeket is megteremtjük, az ágazathoz kapcsolódó infrastruktúra komplex fejlesztése szerepel a terveink között. Vállalkozói tőkével új szálláshelyek létrehozásán dolgozunk, a többcsillagos minőségi szolgáltatás feltételeinek megteremtésén. Reményeink szerint a hazai turisták mellett a szlovákiai és a lengyel vendégeknek is vonzó célpont lesz Sárospatak. Sok lengyel ismerősünk rendszeres látogatója Hajdúszoboszlónak, s városunkon keresztül vezet az útjuk az alföldi fürdővárosba. Az a célunk, hogy egy jelentős részük ne menjen tovább, Patakon töltse el a szabadságát. Azt gondolom, ha megvalósítjuk gyógy- és wellnessfürdő-fejlesztési terveinket, s lesz elegendő minőségi szálláshely, akkor még több - szomszédos országokból érkező - látogató választja Sárospatakot. A fürdővendégek hatvan százaléka ma is a Felvidékről és Lengyelországból érkezik. A fürdő jelenleg is nyereségesen működik, hatvanmillió forint volt a tavalyi eredménye. Az újabb fejlesztésekkel tovább növelhető a város turisztikai vonzereje itthon és külföldön is. Az önkormányzat a testvérvárosi kapcsolatokat is következetesen bővíti, ezek révén ugyanis újabb potenciális vendégkört érhetünk el. Legutóbb a lengyelországi Krosnóval kötöttünk együttműködési megállapodást, és az idén is is kötünk újabbakat, a thüringiai Eisenachhal, a szomszédos Tőketerebessel és Kijev óvárosával.

Azt szeretnénk, hogy 2009-2010 fordulóján egész éves telt ház legyen Patakon thüringiai nyugdíjasokkal, ukrán gyógyulást keresőkkel, lengyel és szlovák tehetős pihenni vágyókkal. Ezért már most keretszerződést kötöttünk az Ukrán Turisztikai Hivatal elnökével, keressük a kapcsolatot a thüringiai társadalombiztosítás illetékeseivel is.

- Milyen forrásokból valósítják meg a fejlesztési programjaikat?

- Az önkormányzat kétmilliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, ebből 1,5 milliárdot fordítunk a fürdőfejlesztési program megvalósítására. Emellett vissza nem térítendő támogatásra is pályáztunk az Észak-Magyarországi Regionális Tanácshoz. Bízunk benne, hogy támogatásra találunk. A turizmussal összefüggő egyéb beruházási terveinket vállalkozói tőke segítségével valósítjuk meg. A teljes programunk költsége - a vállalkozói tőke bevonásával együtt - előzetes kalkulációk szerint 3-3,5 milliárd forint körül lesz. Minden olyan potenciális befektetővel tárgyalunk, amelyik "ráérez" a sárospataki idegenforgalmi fejlesztésekből konvertálható előnyökre. Hiszen sajátos földrajzi helyen vagyunk, a szlovák határ mellett. Innen könnyen elérhető Szlovákia, Dél-Lengyelország és Ukrajna. A szomszédos országokban a fürdőszolgáltatások színvonala alacsonyabb, mint nálunk, viszont gazdasági fejlődésük hatására megjelent náluk a fizetőképes vendégkör. Többségük már most rendszeresen utazik a közeli magyarországi fürdővárosokba, így hozzánk is.

- Milyen további programokat terveznek?

- Sárospatakon a turizmust új iparággá kell fejleszteni. Szeretnénk, ha minél több, új munkahelyeket teremtő beruházó jönne a városba. Várjuk őket. Jelenleg is több befektetővel tárgyalunk. A már működő vállalkozások, a német, a magyar és a svájci tulajdonú fémfeldolgozó és építőipari üzemek jól érzik itt magukat, folyamatosan fejlesztenek, és bővítik a munkahelyeket. Az önkormányzat különböző kedvezményekkel próbálja segíteni a helyi gazdaság szereplőit. Szeretnénk, ha a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások erősödnének. Ha elkezdődik - várhatóan novemberben vagy decemberben - a komplex turisztikai programunk, 150 új munkahely jön létre 2010 végére. A magántőkéből megvalósuló egyéb szállodai és kereskedelmi beruházások további munkahelyeket teremthetnek. A kibocsátott kétmilliárd forint értékű kötvényből ötszázmilliót fordítunk városrehabilitációra, a belváros és a turisták által látogatott városmagban található épületek felújítására. Kiemelt terület e tekintetben a "szent negyed", a Szent Erzsébet utca és a vár közötti terület. Ha a terveink valóra válnak, Sárospatak komfortos, vonzó vidéki kisváros lesz, igazi turisztikai célpont Kelet és Nyugat határán, európai színvonalú szolgáltatásokkal.

- Az önkormányzat mit tehet azért, hogy a város az új évezredben is megőrizze történelmi múltjához méltó pozícióját az oktatásban és a kultúrában?

- Városunkat "Bodrog-parti Athénként", a "magyar Cambridge"-ként emlegették. Sárospatak ma is iskolaváros. Három általános iskolája és három középiskolája van (a Református Kollégium, az Árpád Vezér Gimnázium és a Vay Miklós Szakképző és Szakközépiskola). Két felsőfokú intézményünk: a Miskolci Egyetembe integrálódott Comenius Tanítóképző és a Teológiai Akadémia. Ennyi intézmény fenntartása nem kis teljesítmény egy 15 ezer lelkes kisvárostól. Az ország minden részéből jönnek ide diákok, mert a hely régi szellemét sikerült megőrizni. Még mindig él a pataki diákság szellemisége, az itt szerzett élmények egy életre szólnak.

Az önkormányzat fontosnak tartja az intézmények modernizációját. Reméljük, jelentősebb pályázati pénzt költhetünk majd a II. Rákóczi Ferenc általános iskola felújítására, bővítésére és fejlesztésére. Örülünk, hogy befejeződött a Rákóczi-vár felújítása és a Vörös Torony - amely mindig Sárospatak emblematikus építészeti alkotása volt - ismét látogatható. Évente több százezer látogatót fogad a megújult Vármúzeum és a Református Kollégium Nagykönyvtára és Múzeuma. Ez utóbbiban a "hadifogságból" visszakerült pataki könyvek miatt harmincezerrel növekedett a látogatók száma. A Rákóczi-vár a tíz napon át tartó országos és nemzetközi hírű Zempléni Fesztivál egyik helyszíne. A 2007-es esztendőt a 800 éve Sárospatakon született Szent Erzsébetnek szenteltük, az idén pedig Lorántffy Zsuzsanna előtt tisztelgünk. Nagyon sok zarándokcsoport fordult meg városunkban, városi és megyei önkormányzati pénzek segítségével alakítottuk ki számukra a Szent Erzsébet Központot. Együttműködünk az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társasággal. Külföldről is egyre többen jönnek a már 17 éve rendezett pünkösdi Szent Erzsébet Fesztiválunkra.

- Sárospatak milyen szerepet játszik a zempléni térség életében?

- Városunk a zempléni járás egyik központja volt, s a közigazgatási egységek megszüntetése után sem veszítette el szerepkörét. A Bodrogközben és a Hegyközben élő települések lakói évszázadokon át a sárospataki piacon értékesítették termékeiket, és itt vették igénybe a különböző szolgáltatásokat, itt tanultak a tehetséges fiatalok, sokan itt dolgoztak, találtak és találnak ma is biztos megélhetést. A sárospataki kistérség a hajdani járás területét öleli fel, a 16 településsel több mindenben sikeres együttműködünk. Városunk Tokaj-Hegyalja legvonzóbb kulturális és idegenforgalmi pontja. A térségbe látogató turisták közül Sárospatakot mindenki megnézi, mert itt annyi kulturális és történelmi érdekességgel találkozhat, amennyivel kevés hazai városban. A látogatók ma egy-két éjszakát töltenek el nálunk. A fejlesztésektől azt várjuk, hogy a turisták száma és itt-tartózkodásuk ideje is jelentősen növekszik.

Pályakép

Dr. Hörcsik Richárd Sátoraljaújhelyen született. A Református Teológiai Akadémia elvégzése után az ELTE-n levéltárosi és pedagógusdiplomát szerez. Tanulmányokat és kutatásokat folytat az Edinburgh-i Egyetemen. Doktori címet szerez 1984-ben, majd 1989-ben kandidál. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, jelenleg is tanít. Parlamenti képviselő több cikluson át. 1998 óta minden alkalommal egyéni választókerületi mandátumot szerez. 2006-tól a város polgármestere. Nyíri, Hercegkút és Mikóháza díszpolgára.