Egyes afrikai országokban az emberek egyötödének életét lehetne megmenteni, ha javulnának a higiéniás viszonyok. A WHO szerint ráadásul a vízminőség javítására költött pénz bőségesen megtérülne.

Az emberiséget sújtó betegségek tizede megelőzhető lenne, ha mindenki hozzájuthatna tiszta vízhez és javulnának a higiéniai viszonyok - állítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése, a Biztonságosabb víz, jobb egészség.

A szervezet becslése szerint csak a hasmenéses betegségek - köztük a kolera, tífusz, vérhas - visszaszorításával 1,4 millió gyerek halálát lehetne megelőzni minden évben. Ezeket a betegségeket a kórokozók lenyelésével lehet elkapni: szennyezett víz vagy fertőzött étel fogyasztásával, piszkos kéztől. A hasmenéses fertőzések 88 százaléka írható a koszos víz, a nem kielégítő higiénia számlájára a WHO szerint.

A víz okozta hasmenés nem csak közvetlenül felelős gyerekek haláláért a fejlődő országokban. Az öt éven aluliak halálát az esetek 35 százalékában alultápláltság okozza, az pedig becslések szerint 50 százalékban ismétlődő hasmenés vagy bélféreg miatt alakul ki. Az alultáplált gyerekek ráadásul jobban ki vannak téve a különféle betegségeknek, és a felépülésre is kisebb az esélyük. Az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint 860 ezer gyerek élete lenne megmenthető a hasmenés miatti alultápláltság megakadályozásával.

Rémisztő betegségek

A nem megfelelő vízzel és higiénivál függ össze a bélféreg-fertőzés is - kétmillió ilyen esetet lehetne elkerülni tisztább vízzel, jobb higiéniával. Az UNICEF és a WHO sikert ért már el a Guinea féreg esetében. Ez az élőlény ivás útján, mikroszkopikus lárvákkal szennyezett vízzel kerül a szervezetbe. A lárva az ember testében fejlődik, a féreg akár egyméteresre is megnőhet, és végül a bőrön keresztül távozik, komoly fájdalmat okozva. 1986 óta 98 százalékkal esett vissza a fertőzéses esetek száma, Szudán az egyik utolsó hely, ahol még nem sikerült kiirtani a betegséget. A szervezetek az utóbbi években felvilágosító kampányt tartanak ebben az országban: megtanítják, hogyan lehet védekezni a féreg ellen, és szűrőket osztanak, amelyekkel a helyiek megtisztíthatják a lárváktól a vizet.

Ajelentés szerint a vízhez köthető az elefántázis is, amelyet az organikus anyaggal szennyezett vízben tenyésző moszkítók terjesztenek, és ami évente 25 millió embert tesz munkaképtelenné. Ez a kór 66 százalékban a higiéniai körülményeken múlik. A WHO becslése szerint évi 5 millió ember látásromlása lenne megelőzhető a trachoma nevű fertőző szembetegség visszaszorításával, 200 millió ember kerülhetné el a vérmételybetegséget, és félmillió ember menekülne meg a halálos maláriától, ha tisztább lenne a víz.

Az Egészségügyi Világszervezet a fulladást is felvette a listára: a jelentésben az szerepel, hogy a fulladásos halálesetek 72 százaléka megelőzhető lenne, ha változna a vízi környezet és az emberek magatartása a vízzel kapcsolatban. Szintén a víz minősége befolyásolja, mennyien betegednek meg trópusi náthalázban, japán agyvelőgyulladásban és folyóparti vakságban. Ez a három kór évente 31 ezer ember halálát okozza. A trópusi náthalázat olyan szúnyogok terjesztik, amelyek az emberi lakóhelyek közelében, kis víztárolókban tanyáznak, ezeket kellene felszámolni. A japán agyvelőgyulladásért is szúnyogok a felelősek: a vízgazdálkodás és az öntözési rendszer megváltoztatásával kevesebb ilyen rovar lenne. A folyóparti vakság visszaszorításához az embernek komolyabban kellene beavatkozni a természeti környezetbe: duzzasztógátakkal lehetne távol tartani a vízben tenyésző legyeket.

A halálos betegségek 6 százalékát okozza a víz

A WHO jelentése szerint az összes haláleset 6,3 százaléka és valamennyi betegség 9,1 százaléka elkerülhető lenne, ha jobb lenne világszerte a víz minősége és a higiénia. A megmenthető emberek 20 százaléka 14 éven aluli gyerek lenne. A szervezet figyelmeztet rá, hogy a 9,1 százalék ráadásul óvatos becslés, mert nem számították bele azokat a betegségeket, melyeknek vitatott, de elképzelhető a kapcsolata a vízzel.

A jelentés országokra lebontva részletezi, hogy a halálesetek mekkora hányada hozható összefüggésbe a víz koszosságával és a higiéniai hiányosságokkal. Míg a legtöbb európai országban 1 százalék alatt van ez az arány - Magyarországon 0,2 - , az afrikai államokban nem ritka a 20 százalék feletti arány: Nigerben például 23, Kongóban 20,4 százalék.

A vízellátás szintjét a WHO akkor tartja optimálisnak, ha száz liter vagy annál több víz jut naponta egy emberre, és a vízellátás folyamatos és helyben, a lakóhelyen van. A jelentés szerint a vízminőség javításához először az infrastruktúrát kell kiépíteni: csatornázni kell, szabályozni kell a folyókat, tározókat kell kialakítani. Azután vannak olyan intézkedések, melyeket ismétlődően meg kell tenni: kedvezőtlen feltételeket teremteni a kórokozók szaporodásának, irtani azokat a vízinövényeket, melyeken a lárvák megtelepszenek, a lárvákat pusztító ragadozó halakat telepíteni, váltva szárítani és öntözni a földeket.

Fontos lenne az emberek oktatása is. A Guinea féreggel kapcsolatban korábban például az a tévhit terjedt Szudánban, hogy fertőzött ember vizeletébe lépve lehet elkapni. Meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy csökkenjen az emberek és a kórokozók közti érintkezés - például a malária kockázati szintje szúnyogháló felszerelésével 88 százalékkal esik vissza. Nincs feltétlenül szükség mindig a legmodernebb technikai megoldásokra. Például a szennyvíz kezelésében néhány egyszerű latrina is komoly pozitív változást jelenthet.

A jelentés szerint a tétlenségre legtöbbször az a magyarázat, hogy "nincs gazdája" az ivóvíznek, ezért a különböző szektorok összefogása nélkül nem lehet komoly változást elérni. Az ivóvíz minőségének javításában például szerepet kell vállalnia a nemzetközi és állami finanszírozó szervezeteknek, a szolgáltatóknak, a fogyasztók képviselőinek, a vízerőforrással és gazdálkodással foglalkozóknak, valamint az egészségügyi szektornak.

Az ivóvíz biztonságossá tételének gazdasági előnyei is lennének - olvasható a WHO jelentésében. Ha az emberek nem betegednének meg a koszos víztől és a rossz higiéniás körülményektől, az évente 20 milliárddal több munkanapot jelentene, és az idő előtti halál elkerülésével hosszabb ideig keresnének az emberek. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint ha a vízminőség és higiénia javítására ráfordítanák a körülbelül szükséges évi 1 700 milliárd forintot, 12 600 milliárd térülne meg ilyen formában. Emellett 272 millióval több napot lennének iskolában a gyerekek. Az öt éven aluli korosztály másfél milliárddal több napot tölthetne el egészségesen, mint ma.

A WHO figyelmeztet arra, hogy a klímaváltozással súlyosbodhat a helyzet: a várható árvízek és szárazságok miatt megerősödhetnek a vízzel összefüggő betegségek. A mostani jelentésben egyelőre nem szerepel, de a szervezet tervezi, hogy a jövőben többek között vizsgálni fogja a vízkeménységet, ami kapcsolatban van a szív-és érrendszeri betegségekkel, az ivóvíz fluoridtartalmát, ami fog-és csontkárosodást okozhat, a rákot okozó arzén koncentrációját az ivóvízben.