A szóvivő azt mondta, hogy az EU egyetért a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) álláspontjával, miszerint nem voltak jogszerűek a Koszovó szerbek lakta területein megtartott önkormányzati választások, és így az ennek nyomán a helyi közösségek közgyűlése által megalakított "parlamentnek" sincs jogi megalapozottsága. A szerbek "tartományi parlamentje" az alapító nyilatkozatban elutasította Koszovó "törvénytelen, egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét".

Szerintük "Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része", s a koszovói szerbek a szerb törvényekhez és alkotmányhoz tartják magukat. A koszovói albánok februárban kiáltották ki Koszovó függetlenségét, és két héttel ezelőtt lépett hatályba az általuk elfogadott alkotmány.

Miközben Koszovóban változatlanul jelen van a közel 17 ezer fős, NATO vezette KFOR biztonsági erő, az Európai Unió át akarja venni az ENSZ-től a Koszovó fölötti rendőri és igazságügyi felügyeletet. A több mint 2200 fősre tervezett EULEX misszió azonban mindeddig nem tudta megvetni a lábát a szerbek lakta területeken. Az ENSZ csak fokozatosan, részfeladatonként és földrajzilag is korlátozott módon kívánja átadni a jogköröket az EU-missziónak.

Diplomaták szerint ez ugyanúgy Koszovó "puha megosztásának" irányába mutat, mint a koszovói szerbek által létrehozott "tartományi parlament". Ez alatt az értendő, hogy a felügyelő nemzetközi testületek elvben ugyan egységként kezelik Koszovót, de a gyakorlatban számos módon megmutatkozik, hogy a szerbek "külön életet élnek", és ez ellen - az elvi elítélésen túl - tényleges hatalmi lépéseket a gyakorlatban nem tesznek.