"A lisszaboni szerződés írországi kudarca beárnyékolja a franciák terveinek jelentős részét. Franciaországnak most nagyon kreatívnak kell lennie, hogy megoldja a problémát. Ha ezt megteszi, az hatalmas siker lesz" - véli az Európai Tanács külkapcsolatokért felelős részlegének agytrösztje, Ulrike Guerot. A szakember szerint egyébként Párizsnak nem volt megfelelő PR-stratégiája az Európai Unió soros elnökségére (Franciaország ma veszi át a stafétát Szlovéniától), az egyetlen "eladható" ötletük az euromediterrán csúcstalálkozó volt. Nicolas Sarkozy francia elnök - aki egyébként is szívén viseli az úgynevezett Mediterrán Unió létrehozását - július 13-ára hívta össze az EU 27 tagállama és a Földközi-tenger partján fekvő országok vezetőit.

A francia elnökség eredetileg négy főbb programcsomaggal, "pillérrel" készült a hathónapos elnökségre. Ezek közül az egyik az, hogy a klímavédelem javítására jelentős (tizenkét év alatt húszszázalékos) károsanyag-kibocsátási csökkenést szorgalmaznak. Erősíteni kívánják továbbá az európai katonai és védelmi összefogást - ellensúlyozva az észak-atlanti összefogáson belül az Egyesült Államok erejét -, valamint változásokat szeretnének elérni az uniós mezőgazdasági politikában. Az utóbbi hónapokban a középpontba került bevándorlás-politika alapos megvitatása is Sarkozy tervei között szerepel.

Franciaország rekordösszeget, 190 millió eurót (több mint 45 milliárd forint) költött az uniós elnökségre és annak előkészületeire. Jean-Pierre Jouyet külügyminiszter szerint többek között az indokolja a hatalmas összeget, hogy az unió 27 tagú, így a rekordmértékű költekezés nem hasonlítható össze az évekkel ezelőtti büdzsékkel.