- Az egyik közvélemény-kutató cég szerint ötszázezer szavazóval csökkent az elmúlt hónapban a Fidesz tábora. Hisz ennek az eredménynek?

- Ez merész becslés. Ritkán szoktam a közvélemény-kutató cégeket jelzőkkel illetni, de a szóban forgó eredményt a szocialistákhoz közel álló Szonda Ipsos publikálta. Nehéz elhessegetni azt a gyanút, hogy ez a számszerű becslés valójában konkrét politikai célokat szolgál.

- A többi közvélemény-kutató cég szerint is csökkent a Fidesz előnye, igaz, nem a Szonda Ipsos jelezte mértékben.

- Már korábban számítottunk rá, hogy bekövetkezik valamilyen korrekció a két nagy párt versenyében. Az MSZP hónapok óta olyan mélyen van, hogy onnan előbb-utóbb el kellett indulnia felfelé. A Fidesz pedig irreálisan jól állt. A mostani adatok megegyeznek viszont a márciusi népszavazás előtt mértekkel.

- Megszűnt a választások után tapasztalható győzteshez húzás?

- Igen, visszaálltak a népszavazás előtti pártpreferenciák.

- Eszerint nem Orbán Viktor zártkörű beszélgetésen elhangzott, kiszivárgott mondatai befolyásolták az eredményt?

- Ezt nem hiszem. A felmérés hibahatáron belüli eltérést mutat. Megvárjuk a nyár végét, az őszi közvélemény-kutatások után újra értékelni kell.

- A parlamentben kisebbségben van a kormány és az MSZP. Az ellenzék mégis csak néhány interpelláció során tudta leszavazni a minisztereket. Hogyan értékeli az elmúlt ülésszak történéseit?

- A Fidesznek önmagában nincs többsége. A kormányt csak akkor szavazhatjuk le, ha teljes létszámban megjelenünk, ami igen ritka, mert minden igyekezetünk ellenére előfordul, hogy egy frakciótagunk megbetegszik, vagy külföldre utazik. És ne feledjük: a többség biztosítása nemcsak rajtunk, hanem az MDF-en és az SZDSZ-en is múlik.

- Ősszel egy esetleges ellenzéki összefogás után el tud képzelni egy, a miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt?

- Csak akkor értenénk egyet ilyen indítvány benyújtásával, ha meg tudunk állapodni arról, hogy utána előre hozott választásokat tartsunk. Egy kormányfőnek legitimáltatnia kell önmagát a választókkal. Magyarországon ez Gyurcsány Ferenc 2004-es hatalomra jutásakor nem történt meg. Így számunkra nem megoldás a konstruktív bizalmatlansági indítvány, csak az előre hozott választás. Nem a pártoknak, a választópolgároknak kell ugyanis dönteniük, hogy ki vezesse az országot.

- A Fidesz tárgyalt az SZDSZ-szel, s ön is tagja volt az Orbán Viktor vezette tárgyalódelegációnak. Fodor Gábor mit mondott az előre hozott választások kérdéséről?

- Azt, hogy ők hosszabb folyamatban gondolkodnak. Ennek az első lépése az, hogy cselekvési tervet kérnek a kormánytól. Rákérdeztem: erről vitatkozhatnánk és szavazhatnánk-e az Országgyűlésben? Jelenleg ugyanis a kormány program nélkül működik, szükség lenne egy kormányprogramvitára. Minden országban, ahol ilyen mértékű kormányzati változás történt, a miniszterelnök becsületbeli ügynek tartotta, hogy a parlament elé vigye az új programját. Ezzel saját személyük elfogadottságáról is meggyőződhettek. Ez bizalmi kérdés: a kormányfő vagy rendelkezik a törvényhozásban a kellő mértékű többséggel, elfogadottsággal, vagy nem. Ha nem, új választásokat kell tartani, amelyek után egy új, társadalmi felhatalmazással bíró kormány alakulhat.

Fodor Gábor meghátrált

- A cselekvési terv azonban nem kormányprogram, így arról bizonyosan nem is szavaz majd a parlament.

- Valóban így van, és hozzá kell tennem: ha az SZDSZ nem tudja majd támogatni az MSZP cselekvési tervét, onnan még nem vezet egyenes út az előre hozott választásokhoz, mert az SZDSZ szakértői kormány felállításában gondolkodik. Mi ezen már túl vagyunk, hiszen 2006 őszén a Fidesz vetette fel ezt a megoldási javaslatot. Az SZDSZ ezt akkor elutasította. Fodor Gábor szerintem most egyszerűen meghátrált a felelősség elől.

- Miből gondolja ezt?

- Fodor az SZDSZ elnökválasztási kampányában még nyíltan, reális esélyként beszélt az előre hozott választások szükségességéről. A mostani, ettől eltérő álláspontját az SZDSZ strukturális bénultsága okozza. Maga a párt is megosztott, és ez a frakcióban is érezhető. Fodor Gábor most csak két szavazattal tudott nyerni az elnökválasztáson Kóka János előtt, Kóka tavaly viszont csak egy vokssal tudott többet gyűjteni, mint vetélytársa. Az SZDSZ így nem tud világos álláspontot képviselni arról, hogy melyik irányba is mozduljon el. Politikusai nem tudják eldönteni, hogy igazi ellenzéki párt, vagy pedig kormánypárt legyenek-e, és visszatérjenek a koalícióba. Ennek persze a most sem túl magas népszerűségük látja újabb kárát.

- Miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, már nemcsak az MSZP-t, hanem a Fideszt is zsarolni kezdte. Fodor Gábor rögtön három feltételt szabott a Fidesznek az előre hozott választásért, miszerint mit nem tehetnek meg, ha kormányra kerülnek.

- Szerintem már belátták, korántsem bírnak olyan társadalmi támogatottsággal, hogy ezzel a fegyverrel éljenek. Az előre hozott választás pedig nem valamelyik párt, hanem az ország érdeke. Az SZDSZ maga is úgy írja le a mai helyzetet, hogy válság van. Ebből viszont csak egy cselekvőképes, többségi kormány vezetheti ki az országot. Az SZDSZ-nek mérlegelnie kell a saját szempontjainál magasabb rendűeket is, az ország, a nemzet érdekeit. Persze, abba is bele kell gondolniuk, hogy egy most őszi választáson még bekerülhetnek a parlamentbe, később már nem biztos.

- Gyurcsány Ferencet mi menthetné meg ebben a jelenlegi bizonytalan helyzetben?

- A túlélésre játszik. Úgy gondolja, minden nap nyereség, amit hivatalban tölt. A célja az, hogy minél tovább miniszterelnök maradhasson. Közben folyamatosan mérlegelnie kell, hogy miközben technikai eszközökkel biztosítani tudja hatalmon maradását, akár a költségvetést is el tudja fogadtatni. Ehhez pedig legalább hat-hét olyan képviselő pillanatnyi lojalitására lesz szüksége, akik más frakciók tagjai vagy függetlenek. Ez a lojalitás megnyilvánulhat igen szavazatok formájában, de hat-hét képviselő távolmaradása ugyanazt eredményezi.

Hiteltelen kormánypolitika

- A kormány viszont most már csak a kecskeméti Mercedes-gyárról, illetve a gazdasági mutatók javulásáról beszél. Náluk nincs szó a drasztikus energia-, és élelmiszerár-növekedésről. A kormányzásra készülő Fidesz milyen új javaslatokkal tud előállni?

- Egy új kormány megalakulása a hitelességet hozza majd vissza a magyar közéletbe. A jelenlegi kabinet legnagyobb hibája, hogy 2006 elejétől teljesen hiteltelen politikát folytat. Akkor ugyanis a választások előtt a parlamentben a kormánypártok elfogadtak egy ötéves adócsökkentő programot, majd a győzelmük után azonnal visszavonták, s ezzel a külföldi befektetők és a hazai vállalkozók előtt is hiteltelenné váltak. A Fidesz számára ezzel szemben kiemelt szerepe van a párbeszédnek. Az ennek jegyében fogant új egyezségek sorozata azt jelenti, hogy a hagyományos kormányzati felkészülési folyamat, alapprogramunk és választási programunk megalkotása mellett több évre szóló megállapodásokat kötünk jelentős társadalmi csoportokkal. Ez rögzíti az állam között és közöttük lévő partneri viszonyt, mindazt, amit az állam vállalni tud, és azt, amit elvár a partneri csoportoktól. Ez a többéves megállapodás-sorozat kivezetheti az országot a kátyúból, ezáltal megteremthetjük a gazdasági növekedés alapjait.

- Ha a Fidesz hatalomra kerül, szakértői kormány felállítását tervezi. Mit jelent ez pontosan, s hogyan kell ezt elképzelni?

- Valóban gondolkodunk egy úgynevezett válságkezelő kormány felállításában, mely a ciklus első időszakában működne. A Gyurcsány-kormány ugyanis számos súlyos problémát halmozott fel, amelyek nem egyszeri intézkedést, hanem hosszú távú kezelést igényelnek, és amelyeket ki kell emelni a pártpolitikai dimenzióból. Olyan embereknek kell meghozniuk az e problémák megoldásáról szóló döntéseket, akiket nem a napi politika logikája vezényel. Így nem is kell fél szemmel mindig a következő választásokra kacsintaniuk. Olyan szakértőkre van szükség, akik természetesen értenek a politikához, de elsősorban szakmai meggyőződésük szerint dolgoznak.

- A háború azonban túl bonyolult ahhoz, hogy csak a katonákra bízzuk - idézhetnénk erre Georges Clemenceau-t. Hol lesznek a politikusok?

- Természetesen szükséges a politikai kormányzás is. A szakértői kabinet csak szakmai szempontokat követhet, a politikának azonban feladata az egymással gyakran ellentétes szakmai szempontok harmonizálása is. A válságkezelés első időszaka a válságból kivezető út megalapozása, ezután kell jönnie a klasszikus politikai kormányzásnak. Ekkor már a politikai preferenciákat, az ország jövőképének megfelelő szempontokat tudjuk érvényesíteni.

- Hogy zajlana mindez a gyakorlatban?

- Lenne több alapvető terület is, amelyet mindenképp rendezni kellene. Elsődleges a költségvetés helyzetének rendbetétele, a fegyelmezett állami gazdálkodás kialakítása. A központi közigazgatás gazdálkodása ma teljesen átláthatatlan, gyanúnk szerint sok esetben a korrupció melegágya is. Rendbe kell tenni a közigazgatást, hiszen eljutottunk oda, hogy mindenki számára napi tapasztalat: nem jól működik. Dűlőre kell jutni a nagy egészségügyi kérdésekben, az elmúlt hat év rossz kormányzati döntései válságközeli helyzetbe sodorták az egészségügyet. Az oktatás stabilizálása legalább ennyire fontos feladat. El kell érnünk, hogy a felsőoktatásunk és a kutatás-fejlesztésünk ismét Európa élmezőnyébe kerüljön.

MSZP-paródia

- Mindezekről a reformokról a mostani kormány is rengeteget beszélt.

- Igen, de mára oda jutottunk, hogy ezekben az alrendszerekben az alapvető működési elvekkel is gond van. Nekünk 2006-ban is voltak már javaslataink, a mostani szakmai vitákban is elmondtuk őket, de a szocialisták és a szabad demokraták mindannyiszor lesöpörték. Az idő bebizonyította, hogy a kormányoldal nem képes megoldani a nevezett gondokat, nekünk pedig jó javaslataink vannak.

- Kevesebb minisztérium felállításában is gondolkodnak?

- Radikális miniszteri létszámcsökkentést javasoltunk 2006-os programunkban, ám az MSZP kormányzása során parodizálta az egész ügyet. A miniszterelnök folyamatosan arról beszélt, hogy saját magukon kezdik a takarékoskodást, és kevesebb minisztérium lesz, de mára több hivatal van, mint korábban.

- Nem az a lényeg, hány minisztérium van - bár a számuk egyfajta takarékoskodást is kifejez -, az ésszerűség számít: tudják-e tartani a minisztériumok a költségvetésben meghatározott előirányzatokat, nem lépik-e túl? Tud-e fegyelmezett költségvetési politikát végrehajtani a kabinet?

- Alapvető elvárásunk egy felelős kormányzattal szemben, hogy őszinte legyen az állampolgárokhoz, tegye közzé a valós gazdasági adatokat, és a közpénzek minden egyes forintját ésszerűen használja fel.