A jövő újabb agyserkentő élelmiszereket hoz (eleinte omega-3 zsírsavakban gazdag termékek formájában), relaxációt segítő táplálékokat (például bizonyos aminosavakkal dúsított csokoládét), öregedést lassító, fáradtságot megszüntető, altató és áloműző termékeket. Részlet a HVG Kiadó gondozásában megjelent Jövő-dosszié című könyvből.

Megélénkül az érdeklődés a luxuscsemegék és számos olyan élelmiszer iránt, amiben azt szeretjük, hogy árt. Nagyobb lesz a választék az idősebbeknek szánt élelmiszerekből. A fejlődő országok egyik meghatározó trendje a lakosság átlagéletkorának növekedése. Különösen nagy mértékben nő a 60 évesnél idősebbek aránya. Ebben a korcsoportban sokan nehezen rágják meg és nyelik le az ételt, vagy speciális diétás igényeik vannak. Emiatt több lesz a nekik szánt étel, például nyugdíjasfagylalt vagy olyan, könnyen fogyasztható zöldség- és gyümölcspüré, amit csecsemők és idősek egyaránt fogyaszthatnak.

Azok számára, akik elmúltak mondjuk 45 évesek, bővülő választékban fognak kínálni közérzetjavító vagy gyógyszer hatású élelmiszereket, amelyek segítenek a test regenerálásában, az élet meghosszabbításában. A 45 éven aluliak számára az étkezés fő meghatározója az alak, a megjelenés lesz. Előreláthatólag megszaporodnak az olyan termékek, mint amilyen a ránctalanító vegyületeket tartalmazó francia Norelift dzsem, de olyan hóbortos termékekkel is találkozhatunk, mint a japán Bust-Up rágógumi, amely állítólag feszesebbé, formásabbá teszi a kebleket (akár hiszik, akár nem, ilyen is létezik). A 45 éven felüliek táplálkozásában a fő szempont a korai halál elkerülése lesz, ezért a hosszabb élettel kecsegtető termékek meg azok, amelyeknek agyműködést serkentő, memóriajavító hatást tulajdonítanak, egyre nagyobb helyet foglalnak majd el a szupermarketek polcain.

Végletek a tányéron

A jövő táplálkozására a végletek irányába tolódás lesz a jellemző. Lesz keletje a globálisnak és a helyinek, az egészségesnek és az ellenállhatatlannak, a futurisztikusnak és a nosztalgikusnak, az olcsónak és a méregdrágának, a gyorsnak és a lassúnak. Legtöbbünknek a kényelem lesz a legfontosabb, még ha azzal is jár, hogy hámozatlan a krumpli vagy mosatlan a saláta. Ha a kényelem egészségtelenebb étkezést jelent, még az is elmegy. Az asztalunk ennivalóval, a fejünk táplálkozási problémákkal és megoldásokkal lesz tele. Az lesz a célunk, hogy minél gyorsabban tudjuk megvenni, megfőzni és megenni az ennivalót.

Lesznek az étlapunkon egészséges ételek is, de a "komfortfogások" lesznek túlsúlyban, amelyek segítenek lazítani, ízeikkel és illataikkal elbódítanak, esetleg felidézik valamilyen gyerekkori étel emlékét, amit még akkor ettünk, amikor sokkal egyszerűbb és veszélytelenebb dolog volt az evés. Lesznek, akik az egyik nap vagy az egyik héten halmozzák a gasztronómiai élvezeteket, a másikon egészségesen táplálkoznak - esetleg ugyanazt eszik, csak más változatban. Pontokat gyűjtünk majd egészséges táplálkozással és testmozgással, azután bűnből bűnbe esve és a fotelban ücsörögve "elköltjük" ezeket a pontokat.

De vajon melyik étel az egészséges? Egy szelet fehér kenyér, amely genetikai módosítással kalóriaszegénnyé tett búzából készült, vagy a növényvédő szer nélkül termelt, frissen szedett sárgarépa? Nyilván attól függ a válasz, hogy ki teszi fel a kérdést. Egy 60 éves férfi számára, akinek magas a vérnyomása, a genetikailag módosított élelmiszer életmentő lehet, de ha csecsemőről van szó, akkor a természetesnél nincs megbízhatóbb.