A néppárti EP-képviselő úgy látja, a rendszeres szociális segélyeket közhasznú munka végzéséhez kell kötni, adaptálva azt a kanadai példát is, ami alapján ez vonatkozik a civil szervezetek számára végzett önkéntes munkára, illetve tanulásra is.

A kereszténydemokrata politikus pénteki budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az uniós támogatásokat csak munkahelyteremtő, vagy GDP-növelő pályázatokra kellene fordítani, emellett csökkenteni kell a munkát terhelő adókat és járulékokat.

Surján László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a segélyben részesülő, ám nem együttműködő családoktól a gyermekek után járó családi pótlékot vonják meg. Álláspontja szerint együttműködésre ösztönözne egy olyan megoldás, hogy ilyen esetekben a pénzt természetbeni ellátással, vagyis élelmiszerrel, ruházattal és taneszközükkel váltanák ki. Mint mondta, a Gyurcsány-kormány a szociális törvény 2005. évi módosításával lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat és az embereket, akiknek dönteniük kell, érdemes-e egyáltalán munkanélküliség helyett dolgozni.

A kereszténydemokrata politikus megvalósíthatatlannak nevezte azt a szándékot, hogy növeljék a minimálbér és segély közötti különbséget, mivel a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a minimálbér emelését, és az amúgy is alacsony segélyt sem lehet tovább csökkenteni. Surján azt is felvetette, hogy az államkasszát, ezáltal az adófizetőket is súlyos kár éri, amikor valaki a minimálbér helyett a munkanélküliséget választja, mivel elvesznek addig befizetett járulékai, a költségvetésnek pedig helyette kell fizetnie.