A Fidesz szerint azonban - a környezetszennyezés veszélye mellett - milliárdos üzlet a csepeli Duna öböl feltöltése, a kérdés csak az, hogy miért van ilyen titkolódzás, és kinél vagy kiknél marad a hatalmas haszon. A Dunába kerülő több, mint egymillió köbméter építési hulladék lerakásáért legalább 1400 millió forintot lehet elkérni.

Tragikomikus jelenetek tarkították tegnap Illés Zoltán környezetvédő szakpolitikus és Németh Szilárd csepeli Fidesz-KDNP-s frakcióvezető sajtótájékoztatóját. A Szabadkikötő hármas öblénél korábban csak az nem tudott szabadon sétálni, aki út közben eltévedt. Tegnap azonban már zárva volt a bejárat. Az eltitkolt öbölfeltöltés helyszínére ugyanis a biztonsági őrök nem engedtek be senkit, de a környező gátakról, magaslatokról is letessékelték a sajtó munkatársait. Amikor pedig az újságírók a HÉV töltéséről próbáltak felvételeket készíteni az öbölről, még a BKV biztonsági emberei is közbeavatkoztak.

A kíváncsiskodásra pedig bőven volt ok. Ilyen méretű földmunkát még soha nem titkoltak el Budapesten, de talán Magyarországon sem. Az öbölbe kerülő, javarészt építési hulladék mennyisége ugyanis még a Szabadkikötő vezetője szerint is eléri az egymillió köbmétert. Összehasonlításul: a magyar Országgyűlés épülete 473 ezer köbméteres térfogatot foglal magába. Azaz a Parlamentet több mint kétszer lehetne színültig, a kupola csúcsáig megtölteni azzal az építési hulladékkal, amelyet jelenleg is hosszú teherautó-sorok hordanak folyamatosan a csepeli öböl partjára és medrébe.

Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP csepeli frakcióvezetője úgy fogalmazott: nem biztos, hogy valami fatális véletlenből vagy dilettantizmusból fakad a nagy titkolódzás. 2006/2007-es árfolyamon, Pest megyében 1400 forintot kértek el egy köbméter építési törmelék lerakásáért - ennyit fizetett az, aki meg akart szabadulni tőle. Ez azt is jelenti, hogy Budapesten, az építkezések közvetlen közelében ennél az összegnél akár magasabb árat is elkérhetnek az építési törmelék lerakásáért. Ez legalább 1,4 milliárd forintos bevételt jelenthet valakiknek, ami nem kis pénz. Innentől kezdve pedig nem lehet csoda, ha vannak, akik megpróbálják eltitkolni, mi folyik a csepeli öbölben - mondta el lapunknak Németh Szilárd.

Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédő szakpolitikusa kiemelte: az érintett öböl vízminősége az ipari környezet miatt kérdéses, de az jól látható, hogy az elmúlt húsz évben gazdag növény- és állatvilág telepedett meg a mederben és környékén. A nagy titkolódzás miatt megkérdőjelezhető, hogyan ellenőrzik milyen sittel, szeméttel töltik fel a partszakaszt. Félő, hogy veszélyes hulladék, esetleg olyan, bontásból származó törmelék is kerül a Dunába, aminek egyáltalán nem szabadna. Bontási törmelék is lehet veszélyes hulladék, a közelmúltban szanálták például a fegyvergyárat, ahol biztos, hogy volt ilyen. Még lakóházak bontásánál is keletkeznek a környezetre veszélyes hulladékok - tette hozzá.

"Magas palánkon verik át az érdeklődőket"

A hulladék lerakására 2007. február végén adott engedélyt a csepeli önkormányzat és a felügyeleti szervek. Az engedélyt a környezetvédelmi hatóság részéről ráadásul ugyanaz a Szabó Sándor adta meg, aki a csepeli galvániszapot is veszélytelennek nyilvánította. A közvéleményt a csepeli öböl feltöltéséről senki sem tájékoztatta, még az önkormányzati képviselők elől is elhallgatták.

Megdöbbentő, hogy az önkormányzat honlapján a szabályozási tervek iránt érdeklődők jelenleg is csak egy olyan tervezetet láthatnak, amely semmilyen utalást nem tartalmaz az öböl feltöltésére. Ez a dokumentum ráadásul 2008. márciusában készült, 14 hónappal a feltöltés engedélyezése után! Magas palánkon verik át az érdeklődőket, hiszen még az önkormányzat hivatalos honlapján sem lehet semmit sem megtudni a feltöltés okáról, körülményeiről - mondta el Németh Szilárd.