A hétfőn ismertetett, több minisztérium csaknem egy évi,együttes munkájával összeállított jelentés szerint Nagy-Britanniában évente 4,1 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe.

Ez háztartásonként évente 420 font (125 ezer forint) értékű élelem kidobását jelenti, vagyis - 25 millió háztartással számolva - az éves élelmiszerpazarlás kiskereskedelmi értéken számolva meghaladja a 10 milliárd fontot.

A jelenségben szerepet játszhat, hogy a brit háztartások költségvetésében az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken az élelmiszer súlya: egy brit család jelenleg átlagosan az összkiadások 9 százalékát költi ételre, az 1984-ben mért 16 százalék helyett.

Az átlagon belül azonban több mint kétszeres a szóródás: a leggazdagabb 10 százalék költekezéséből az élelmiszerekre 7 százalék jut, ugyanakkor a legszegényebb 10 százalék kiadásainak 15 százalékát emészti fel az élelmiszerek beszerzése.

A jelentés szerint mindazonáltal az utóbbi egy év élelmiszer-árrobbanása a fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban, mivel abban az ország csoportban a háztartási kiadások 50-80 százaléka megy el élelmiszerre.

Ráadásul a fejlődő országokban a megtermelt élelmiszereknek akár a 40 százaléka is odaveszhet még értékesítés előtt, a nem megfelelő feldolgozás, tárolás és szállítás miatt.

A jelentés készítői felhívják a brit áruházláncokat a Nagy-Britanniában igen elterjedt, "kettőért hármat" típusú, vagyis olyan fogyasztás-ösztönző akciók beszüntetésére, amelyek alapján két élelmiszerféleség megvásárlása esetén egy harmadik ingyen jár. A jelentés szerint ez egyenesen vezet ahhoz, hogy a fogyasztók többet vásárolnak tényleges szükségleteiknél, és a fölösleget kidobják.

Gordon Brown brit kormányfő e jelenségre külön is felhívta a figyelmet. A hétfői brit sajtó idézete szerint Brown - útban a Japánban rendezett G8-csúcsra - brit újságíróknak azt mondta: az élelmiszerárak csökkentése érdekében jobban oda kell figyelni "a felesleges fogyasztásra", ami az élelmiszer-pazarlás egyik fő okozója.

A kormányjelentés szerint 2030-ig a gabonafélék globális termelését 30 százalékkal, a hústermelést 80 százalékkal kell emelni a növekvő kereslet kielégítése végett.

Ez az előrejelzés jórészt egybeesik független londoni elemzők prognózisaival.

A Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén Chatham House - nemrég közölt elemzése szerint 2030-ig 50 százalékkal kell növelni a globális élelmiszertermelést - ezen belül a hústermelést 85 százalékkal - a becsült kereslet kielégítésére.

Az élelmiszer-árrobbanás elsődleges okairól mindazonáltal eltérnek a szakértői vélemények.

A Világbank egy bizalmas jelentésében - amelyből a londoni The Guardian idézett a múlt héten - az áll, hogy nem a nagy felzárkózó gazdaságok keresletnövekménye, hanem legnagyobbrészt a bioüzemanyagok termelésének ösztönzése okozta az elmúlt időszak élelmiszerár-sokkját.

A hivatalos amerikai álláspont szerint a haszonnövényekből nyert bioüzemanyagok termelése az élelmiszer-áremelkedés kevesebb mint 3 százalékáért felelős. A vezető baloldali brit napilapnak kiszivárogtatott világbanki jelentés szerint azonban a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban emelte 2002 óta a globális élelmiszer-árszintet; az energiahordozók és a műtrágya drágulása mindössze 15 százalékot adott hozzá az árakhoz.

A tanulmány szerint a fejlődő országok gyors jövedelem-növekedése nem emelte nagy mértékben a globális gabona felhasználást, és nincs a jelentős áremelkedéseket okozó tényezők között.

Ez utóbbi megállapítást azonban például a Chatham House is vitatja, amelynek elemzése különösen fontos áremelő tényezőnek nevezte a gyors jövedelemnövekedést a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában. Ez a patinás londoni stratégiai kutatóközpont szakértői szerint az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta.

A Chatham House becslése szerint a bioüzemanyagok terjedése 30 százalékban tartható felelősnek az élelmiszer-drágulásért.

Magyarországon nagy általánosságban ma már nem jellemző, hogy az emberek szemétbe dobjanak élelmiszert - mondta az MTI-nek Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) volt főtitkára.

A szakértő szerint Magyarországon a kukába kerülő élelmiszer mennyiségét még senki sem mérte fel pontosan. De tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek többsége egyre takarékosabban bánik az élelmiszerekkel.

Ennek fő okát Piros László abban látja, hogy míg Nagy-Britanniában az emberek jövedelmüknek átlagosan 10 százalék körüli hányadát költik élelmiszerre, addig Magyarországon ez az arány 27 százalék körül van, és az élelmiszerek egyre drágulnak.

A szakember ugyanakkor elismerte, hogy természetesen e téren is lehet takarékoskodni, és még inkább odafigyelve bánni az élelmiszerekkel, azaz csak annyit vásárolni, amennyi tényleg kell. E takarékossággal nemcsak az egyén, hanem a közösség is tovább spórolhat.