A hatéves időtartamú program teljes költségvetésének felét fizeti az EU, másik felét pedig olyan nagyvállalatok adják össze, mint a Royal Dutch Shell Plc olajmulti, illetve a BMW AG autógyártó. A hidrogén felhasználása energiahordozóként nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, ezért nem növeli a levegő szén-dioxid-tartalmát, és a gáz elektromos árammal - a víz oxigénre és hidrogénre bontásával - is előállítható. Ha ez utóbbit például szélerőművekkel termelt áram felhasználásával oldják meg, akkor teljesen kiszűrhetők a folyamatból a fosszilis tüzelőanyagok, azaz csökkenthető az EU olaj- és gázimportja.

Az elv átültetése a gyakorlatba azonban nem ilyen egyszerű. Egyelőre drága a hidrogén előállítása, a gáz szállítására nem alkalmazhatók a meglévő csővezetékek. A hidrogén tárolása energiaigényes és rendkívül költséges, például azért, mert azok a tüzelőanyag-cellák, amelyekben a gáz a levegő oxigénjével egyesülve elektromos energiává és vízzé alakítható, nemesfémeket tartalmaznak. A tervek szerint az így nyert árammal hajtanák meg a jövő autóit.

A most jóváhagyott program célja, hogy felgyorsítsa ezeknek a problémáknak a megoldását, elősegítve, hogy 2010 és 2020 között elkezdődhessen a hidrogén felhasználása a mindennapi életben. Az EU illetékes miniszterei eddig három hasonló - az unió és magáncégek finanszírozási forrásait egyesítő - kezdeményezést hagytak jóvá, amelyek összértéke 9,3 milliárd euró. A projektek elektronikai, számítástechnikai, gyógyszeripari és repülőgép-fejlesztési kutatásokat ölelnek fel.