fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Lendületben a KDNP
2008. július 9., 09:56
A Kereszténydemokrata Néppárt keresztényszociális karakterét próbálja erősíteni Semjén Zsolt, a párt elnöke. A politikus a Magyar Hírlapnak adott interjúban kifejtette, számára a népszavazás politikai következményei közül az volt a legfontosabb, hogy nyilvánvalóvá vált a baloldali szavazók előtt is: a szociális értékeket ma a jobboldal képviseli Magyarországon. Semjén Zsolt elmondta azt is, a KDNP céljának a családi adózás bevezetését tekinti. Ennek lényege, hogy az egy családban élők jövedelmének összegét elosztanák a családtagok számával. Úgy véli, ezzel a segélyezés problémáját is meg lehetne oldani, és a gazdasági mellett demográfiai haszonnal is járna.

- Minek tudható be a KDNP utóbbi időben tapasztalható aktivizálódása?

- A velünk nem szimpatizáló politológusoknak is feltűnt, hogy a KDNP soha nem látott lendületben van. Így az adóreform vagy az igazságos nyugdíjtörvény kapcsán is több száz oldalas könyvben összefoglalt törvénycsomagot tettünk le az asztalra. Elvégeztük ezek teljes kodifikációját, elkészültek az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és társadalmi háttértanulmányok is.

- Érdekes, hogy egy klasszikus szociáldemokrata indítványuk is van, ez pedig a Szabad vasárnap elnevezésű akciójuk. Mit szól az MSZP elutasításához?

- A Gyurcsány Ferenc vezette szocialisták nem hűségesek a baloldali értékekhez. Az MSZP ebben az ügyben is bizonyítja, hogy a multinacionális nagytőke strómanja. A KDNP ezzel szemben azt akarja elérni, hogy a nagy bevásárlóközpontokban dolgozóknak is legyen szabad vasárnapjuk. Bizonyos multik azt képviselik, hogy a dolgozók a vasárnap helyett valamelyik hétköznapot kapják meg szabadnapként. Csak az a helyzet, hogy a munkavállaló férjének vagy feleségének és a gyermekeinek nem hétköznap van a szabadnapja, így szétesnek a családok, nincs lehetőség a közös programokra, az együttlétre. Nem véletlen, hogy az MSZOSZ is csatlakozott kezdeményezésünkhöz.

- Reménykedhetnek-e a délvidéki magyarok abban, hogy a KDNP kezdeményezésére megkapják a kettős állampolgárságot?

- Fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy minden magyarnak magyar állampolgárságot kell adni. Viszont a 2004. december 5-i nemzetárulás patthelyzetet teremtett a határon túli politikában. Ezt fel kell oldani. Az állampolgárságra a legnagyobb szüksége a kárpátaljai és a délvidéki magyarságnak van. Ennek oka az, hogy Ukrajna és Szerbia nem az Európai Unió tagjai, és sokáig feltehetően nem is lesznek azok. A szerb állam - ellentétben az ukránnal - elismeri a kettős állampolgárságot, a vajdasági nemzetiségek, így a horvátok, a szlovákok, a románok rendelkeznek az anyaországi állampolgársággal. Egyedül a magyarok, akik őshonosok, nem. Ezért kezdeményeztünk ötpárti tárgyalást az ügyben. Remélem, legalább a délvidéki magyarok ügyében meg tudunk állapodni. Göncz Kinga külügyminiszter először azzal vetette el a javaslatot, hogy az uniós szabályok nem teszik ezt lehetővé. A KDNP uniós képviselője, Surján László azonban bebizonyította, hogy Brüsszelnek nincsenek ilyen aggályai. Megjegyzem, ha lennének, az sem lenne a legfontosabb, mert a magyar parlament nem Brüsszelnek, hanem a magyar nemzetnek felelős.

- Határozottan elutasítják a melegházasságot és az eutanáziát. A Fidesz ezekben a témákban sokkal visszafogottabb. Nincs-e ezekben az ügyekben ellentét a szövetségen belül?

- A parlament nem hozhat olyan törvényt, amely ellentétes a természet rendjével. Mindkét példa olyan, amely azt mutatja, hogy a törvényhozás nem játszhat Istent. Ehhez hatvanhárom éve, a pártalapításunk óta következetesek vagyunk. A Fidesszel munkamegosztásban dolgozunk. Hangsúlybeli eltérések vannak közöttünk. A Fidesz egy pragmatikus nagy gyűjtőpárt, mi pedig világnézeti párt vagyunk. A kettő kiegészíti egymást, új minőséget jelent, ami a gyakorlatban is bevált.

- Ezek szerint tehermentesítik a Fideszt?

- Erről mondta azt Orbán Viktor, hogy a Fidesz olyan hajó, amelyik a fősodorban hajózik, de sokszor a zátonyok közt kell navigálnia, néha viharban is. A KDNP az a horgony, amely ezt a hajót a hullámverésben is az örök értékekhez köti. Tudatosan egyre erősítem a KDNP keresztényszociális karakterét. Ennek oka az, hogy egyetlen valódi, legitim kapitalizmuskritika van ma a világon, ez pedig a keresztény társadalmi tanítás. Alapelvünk az, hogy sem a munka tőke nélkül, sem a tőke munka nélkül nem állhat. De a munka elsődleges a tőkével szemben. A magát szocialistának minősítő párt elárulta a baloldali ethoszt. Neoliberális párttá vált, az új nagytőkések klientúrájának érdekeit jeleníti meg. A márciusi népszavazáson az egészségügy és az oktatás fizetőssé tétele mellett érveltek és kampányoltak. Ez olyan volt, mintha én és a KDNP az egyházi iskolák államosítása mellett politizáltunk volna. Abszurd.

- Visszatekintve már értékelhető, hogy mi is lett a sikeres népszavazás elsődleges politikai eredménye: szétesett a koalíció. Elégedett?

- Az igazi megoldás az előre hozott választás lenne. Számomra egyébként politikailag az volt a legfontosabb, hogy az MSZP saját alapvető értékeivel szemben kényszerült kampányra, így nyilvánvalóvá vált a baloldali szavazók előtt is, hogy ma a szociális értékeket a jobboldal képviseli Magyarországon.

- Mit tart most a KDNP legfontosabb feladatának?

- Egymillió MSZP-szavazó voksolt az általunk javasolt "igen" népszavazási válaszokra. Mint keresztényszociális pártnak meg kell akadályoznunk, hogy az MSZP vissza tudja foglalni a szociális értelemben vett baloldali térfelet.

- Úgy látja, hogy van erre a szocialista párton belül törekvés?

- Ez még nem dőlt el. Amíg Gyurcsány Ferenc marad az MSZP elnöke, addig nincs esély erre, de ha például Kiss Péter venné át a kormányfői posztot, akkor lehetne. Újra felújítanák a szakszervezetekkel való jó kapcsolatukat, és vissza próbálnák szerezni a bérből-fizetésből élő szavazóikat.

- Lehet még bal-jobb dimenzióban beszélni a magyar pártstruktúrában?

- Valójában két törésvonal van a pártok között. A KDNP köznyelvi értelmében jobboldali párt. Védjük a család, nemzet, egyház értékeit, az ezeket relativizáló SZDSZ pedig baloldali párt ebben az értelemben. Csakhogy létezik a "munka-tőke törésvonala" is. Miután mi a munka oldalán állunk, mérsékelt baloldali pártnak számítunk. Az SZDSZ pedig, miután a multinacionális nagyvállalatok érdekeit képviseli a munkával szemben, ebben a kérdésben jobboldalinak számít. Elég paradox helyzet. Az SZDSZ a KDNP antitézise.

- Akkor miről tudtak egyeztetni Fodor Gábor SZDSZ-elnökkel?

- Az emberi jogok, így Tibet ügyében, a környezetvédelem és a pártfinanszírozás kérdésében együtt tudnánk működni. Ugyanígy az adó- és járulékcsökkentésben is van erre remény. Ők is ugyanazt mondják, mint mi, csakhogy Kóka János gazdasági miniszterként épp az ellenkezőjét tette. Az nyilvánvaló, hogy az SZDSZ és a KDNP között számos kérdésben a legélesebb ellentétek húzódnak. Elég, ha csak a már említett melegházasságra vagy a drogproblémára gondolunk. Üdvözöltük viszont Fodor Gábor elnökké választását, mert ő lehetőséget jelent az SZDSZ-nek, hogy visszataláljon a rendszerváltó hagyományokhoz. Ezt a lehetőséget akkor vesztették el, amikor 1994-ben "összefeküdtek" Horn Gyulával, és 2006. október 23. után, amikor a rendőrterrorhoz asszisztáltak. Fodor Gábor mondta, hogy két év semmittevés megbocsáthatatlan bűn az országgal szemben. Egy kisebbségi kormány cselekvésképtelen. Ami most folyik, nem más, mint politikai agónia, ezalatt a klientúra még ellophatja, ami még megmaradt. Ha Fodor Gábor következetes saját szavaihoz, előbb-utóbb csak az előre hozott választás lesz a megoldás.

- Ez is szóba került a tárgyaláson?

- Igen. Ők ugyan valamilyen konkrét cselekvési programot várnak Gyurcsány Ferenctől, ehhez azonban nagyobb hit kell.

- Játsszunk el a gondolattal, lesz előre hozott választás, és a Fidesz-KDNP-szövetség nyeri meg. Újra a szociális és egyházügyi területen vállalnak majd szerepet?

- A tárcák osztogatása előtt a választások kiíratásának van még itt az ideje. Ha ez megtörténik, megfelelő többséggel meg is kell azt nyerni. Személyes véleményem szerint nincs olyan helyzetben az ország, hogy hagyományos politikai kormány állhasson fel. Átmeneti időre olyan kabinetre van szükség, amely feltárja, milyen állapotban van az ország, s elvégzi a szükséges elszámoltatást. A válság mélységét pontosan nem tudjuk megállapítani, hiszen a kormány - ugyanúgy, ahogy 2006-ban - meghamisítja az adatokat, illetve számos kulcsfontosságú szerződést titkosít. Olyan tömegű közvagyont és közpénzt tüntettek el, amellyel az országot kifosztották, és unokáinkat is eladósították. Erre nem lehet azt mondani, hogy spongyát rá. Az Európai Unióban harmincszázalékos az állami tulajdon aránya, nálunk ez már messze tíz százalék alatt van. A Fidesz Erős Magyarország programjának megírásában mi is részt vettünk. Ez egyértelműen kereszténydemokrata ihletettségű, részleteiben pedig a KDNP sajátos szempontjai is szerepelnek.

- A KDNP saját programja miben különbözik ettől?

- A családi adózás választhatóvá tétele mintegy életcélunk. Az ország valóban demográfiai katasztrófa előtt áll. Ez azt jelenti, hogy egy emberöltő múlva hat-hétmillió főre zsugorodhat a népességünk. Ez a magyar nemzet létét kérdőjelezi meg. Ennek következménye lesz az is, hogy a mostani harmincas-negyvenes korosztálynak nem lesz nyugdíja, hiszen nem lesznek fiatalok, akik megtermeljék. Pénzügyi hókuszpókuszokkal nem lehet ezt az alapproblémát megoldani.

- Mit szól a kormány megoldási javaslatához, miszerint Ázsiából szerettek volna egymillió embert betelepíteni az országba?

- Amikor az erről szóló titkosított dokumentumból felolvastam egy részt a parlamentben, az illetékes miniszter válaszában azt mondta: nincs ilyen dokumentum, de már keresik azt, aki kiadta...

- Önöknek megvan a megoldásuk a problémára?

- Franciaországban úrrá lettek a demográfiai gondokon. Nem a betelepítéssel, hanem a gyermekvállalás állami támogatásával. Ez pedig a családi adózás választhatóvá tétele volt. Ennek alapelve: adjuk össze az egy családban élők jövedelmét és osszuk el a családtagok számával. Nemcsak az a kérdés, hogy az embernek mennyi a jövedelme, hanem az is, hogy ebből hány másik emberről gondoskodik. Ez a szisztéma azokat segíti, akik tisztességgel dolgoznak, becsületesen adóznak. Azokon segít, akik a gyermekért élnek, nem pedig a gyermekből akarnak megélni.

- Ez utóbbi kör egyre növekszik, és összefügg a kirobbant segélyezési üggyel is.

- Igen, mi azt mondjuk, hogy a családtámogatást nem szabad összekeverni a segélyezéssel, a családpolitika nem egyenlő a szegénypolitikával. Nem szabad a családoktól elvenni azt a pénzt, ami a megélhetésükhöz szükséges. Egy többgyermekes család most például az áfán keresztül több adót fizet, mint egy gyermek nélküli. Pontos számításaink vannak arról, hogy nem terhelné túl a költségvetést, sőt éppen ellenkezőleg, bevezetése gazdaságélénkítő hatású lenne. A magyar állam célja a nemzet fennmaradásának és tagjai jólétének a biztosítása kell hogy legyen. A mi javaslataink ezt segítik.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)