A francia köztársasági elnök - mint azt csütörtökön az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén elhangzott beszédében mondta - július 21-én Írországba utazik, hogy meghallgassa az ír véleményeket. Miután az írek elutasították az Európai Unió megreformálására hivatott lisszaboni szerződést, az EU-nak valamilyen módon gondoskodnia kell azokról a jogi keretekről, amelyek biztosítják az unió működőképességét további tagállamok felvétele esetén is. "Mindenkivel össze kell fognunk. Az európai család 27 államból áll, senkit nem hagyhatunk magunk mögött" - fogalmazott Sarkozy, ezzel lényegében elutasítva azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a szorosabb integrációt akaró tagországok gyorsabban haladhatnának előre, akár például az írek nélkül is.

A francia elnök szerint keskeny pallón kell előremenni: egyfelől az írekre nem szabad sürgető nyomást gyakorolni, ám a 2009. júniusi európai parlamenti választásokra tisztázni kellene az EU új intézményi kereteit. Mint mondta, vagy sikerül életbe léptetni a lisszaboni szerződést, vagy hatályban marad az unió most érvényes szervezeti és működési szabályzata, a nizzai szerződés - az írek kifogásait figyelembe vevő, új tartalmú szerződés kidolgozásának az esélyét tehát elvetette a francia államfő.

Sarkozy ismertette az EP-képviselők előtt a francia EU-elnökség prioritásait. Franciaország Szlovéniától vette át a soros EU-elnökséget július 1-jén. 2009 januárjától Csehország, júliustól Svédország következik. A magyar soros elnökség 2011 első félévében lesz.

A francia elnökség elsősorban a közös európai bevándorlási politika megteremtésére, az éghajlatváltozásra adandó európai válaszok kidolgozására, az uniós védelempolitika megerősítésére, valamint a közös mezőgazdasági politika megújítására akar összpontosítani. Mindezek mellett nem kívánt kiemelt feladatként jelentkezik az ír népszavazási kudarc miatt kialakult helyzet kezelése, a lisszaboni szerződés értékeinek lehetőség szerinti megmentése. A rohamosan emelkedő energiaárak problémájával szintén foglalkoznia kell a francia elnökségnek.

Sarkozy a beszédben kitért arra, hogy nem akarja kétségbe vonni az Európai Központi Bank önállóságát, de jogot formál a bank döntéseinek bírálatára, ha azt indokoltnak tartja. A francia elnök a minap élesen bírálta, hogy a központi bank - inflációs veszélytől tartva - kamatlábat emelt. A francia elnök szerint fontosabb tényező, hogy a kamatemelés rontja az európai versenyképességet.