A korábbi bővítések általában nagy sikert jelentettek, aminek az előnyeiből az EU régi és új tagállamai egyaránt részesültek - állapította meg a jelentéstevő, Elmar Brok német néppárti EP-képviselő.

Az EP szerint az unió bővítési stratégiájának meg kell felelnie az EU-szerződés előírásainak és az unió által már vállalt kötelezettségeknek, egyúttal egyensúlyt kell teremtenie az unió geostratégiai érdekei, a határain kívül zajló politikai fejlemények hatása, valamint az unió integrációs kapacitása között.

A jelentés kifejti, mit is kellene érteni az integrációs kapacitáson. Eszerint a csatlakozó országoknak erősíteniük, nem pedig gyengíteniük kell az unió azon képességét, hogy megtartsa a politikai célkitűzések teljesítésének lendületét, az unió intézményi keretének képesnek kell lennie arra, hogy hatékony és eredményes kormányzást biztosítson, az unió pénzügyi forrásainak megfelelőeknek kell lenniük ahhoz, hogy helyt lehessen állni a társadalmi és gazdasági felzárkóztatás, valamint az unió közös politikáinak megvalósítása során, végezetül pedig "átfogó kommunikációs stratégiának kell működnie a közvéleménynek a bővítés hatásaival kapcsolatos tájékoztatása érdekében".

Az utóbbi követelménnyel kapcsolatban a dokumentum megállapítja: a bővítési folyamat csak akkor lehet sikeres, ha a nyilvánosság egyértelműen és tartósan támogatja minden egyes tagjelölt ország uniós tagságát, és a tagállamok felelőssége, hogy elmagyarázzák polgáraiknak az eddigi és jövőbeli bővítések előnyeit.

Az EP-képviselők úgy vélik, hogy a megfelelő előkészítés nélküli bővítés árthat az unió belső összetartásának, és aláásná az Európai Unió, mint globális szereplő hitelességét.

Az Európai Parlament amellett van, hogy hozzanak létre szabadkereskedelmi térséget a keleti szomszédokkal, amit aztán más területen is szorosabbra fűzött kapcsolatoknak kell követniük.

Az EP-dokumentum felveti azt a gondolatot, hogy dolgozzanak ki átfogóbb uniós stratégiát a fekete-tengeri régió számára. Ez előre vetítené a "Fekete-tengeri Unió" létrehozását, melynek egyenrangú tagja lenne az EU, Törökország, minden part menti állam, beleértve Oroszországot is.

A bővítésről hozott EP-állásfoglalás konkrét csatlakozási feltételként fogalmazza meg a volt jugoszláv köztársaságok csatlakozása kapcsán, hogy ezeknek az országoknak teljes mértékben együtt kell működniük a délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi törvényszékkel.