Munkájuk befejezéséről a Norvégiához tartozó Svalbard szigetcsoport, azaz a Spitzbergák megközelítése miatt döntöttek az orosz hidrometeorológiai szolgálat Arktiszi és Antarktiszi Tudományos-kutató Intézetének vezetői.
Az intézet közlése szerint a kutatók kimenekítésére Arhangelszkből indított Mihail Szomov dízelhajó - melyet az utolsó néhány száz kilométeren az Arktika atomjégtörő vontatott keresztül a jégmezőkön - vasárnap déltájban kötött ki a kutatóállomással sodródó jégtáblán, a Spitzbergáktól mintegy 120 kilométerre északkeletre.
A hajó egy Mi-8-as helikoptert is magával vitt, amely segíti a berakodást.
A kutatóállomást 2007. szeptember 21-én telepítették a Jeges-tenger Eurázsiai-nagymedencéjébe, az Északi-föld szigetcsoporttól északkeletre. A kiválasztott jégtábla azóta mintegy 2500 kilométeres utat tett meg vele, átlagban napi 8,5 kilométeres sebességgel.
A világ első sodródó sarkkutató állomását szovjet kutatók létesítették 1937-ben. A mostani, 35. orosz expedícióban 20 orosz és egy német kutató vett részt, s velük szolgált a jégtáblán két kutya, Beljas és Dina is, hogy megvédjék az állomást a jegesmedvéktől.
A kutatóknak olyan páratlan megfigyeléseket sikerült elvégezniük, amelyek révén stratégiai jelentőségű értékelés készíthető arról, milyen hatással lesz a klímaváltozás a következő években az Északi-sark térségének gazdasági kihasználására.
Az Északi-sark ásványkincsekben gazdag vidéke jelentősen felértékelődött az elmúlt években, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld éghajlatának melegedésével olvadásnak indult a jégtakaró. Az arktiszi területekre jelenleg az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia formálnak igényt.