Nem érvényesült az uniós cél: nem a legszegényebb, hanem a leggazdagabb térségek és pályázók jutottak a legtöbb uniós pénzhez az első fejlesztési terv forrásainak kiosztásakor.

Nem csökkent a régiók közti szakadék. A felzárkózást szolgáló összegek harminc százalékát Budapest és Pest megye kapta, míg a többi megye ennek a töredékéhez sem jutott hozzá.

A brüsszeli fejlesztési források első nagy hulláma növelte az egyenlőtlenséget Magyarországon, főleg a leggazdagabb régiók és a leggazdagabb vállalatok fértek hozzá az első Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaihoz.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség legfrissebb adatai szerint 2004 és 2006 között a gazdasági versenyképességi operatív programok támogatásaiból a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze 1-2 százaléka kapott uniós segítséget, miközben olyan cégeket is támogatott az ügynökség, amelyek önerőből is képesek lettek volna megvalósítani a programokat.

Az EU strukturális alapjából származó támogatásokat tekintve Budapest és Pest megye abszolút győztes a több mint harminc százalékos felhasználási aránnyal. Eközben a legszegényebb Nógrád megyének mindössze 1,5, Békés megyének 3,2 százalék jutott a támogatásokból.