Tizennégy fiatal, első telüket túlélni próbáló sarki rókát figyeltek meg kutatók Észak-Alaszkában: a területen télen mínusz 30 Celsius-fokra csökken a hőmérséklet, és a nap 24 órájában teljes a sötétség.
A rókák közül csupán három élte túl a megpróbáltatásokat: ezek öt hónap alatt 2700 kilométernél is többet vándoroltak a jégtakarón élelem - főleg a jegesmedvék által hátrahagyott fókatetemek - után kutatva. A tizenegy, szárazföldön maradt állat elpusztult.
A kutatók szerint a jégtakaró megléte rendkívül fontos a sarki rókák életben maradása szempontjából, ott ugyanis kevesebb a rájuk veszélyes ragadozó, és élelmet is könnyebben találnak.
Ebben az évben a sarki jég hamarabb kezdett olvadni, mint eddig, ráadásul az elmúlt esztendőkben területének nagysága is jelentősen csökkent: idén kisebb lehet, mint korábban bármikor.
Az Alaszkai Egyetem biológiai tanszékének munkatársa, Nathan Pamperin szerint számolni kell azzal, hogy a következő években megcsappan a sarki rókák száma, hiszen az állatok a szárazföldön meglehetősen nehezen jutnak táplálékhoz.
A szakértő megjegyezte: azt eddig is tudták, hogy a sarki rókák vándorolnak a jégtakarón, de arról nem volt tudomásuk, hogy ilyen sokáig és ilyen messzire kóborolnak odakinn.
A sarki róka jelenleg nincs olyan veszélyeztetettségi státuszban, mint a jegesmedve, mivel a nagyragadozónál könnyebben talál élelmet a szárazföldön is. Megvan ugyanakkor a veszélye, hogy a rókák emiatt közelebb merészkednek a településekhez, így megnő az esélye, hogy az emberek pusztítják el őket.