Semmibe vett csepeliek

Létrehozva: 2008. július 17., 15:11 | Utoljára frissítve: 2008. július 18., 08:28	nyomtat	küld

- Több kérdésben kezdeményeztek helyi népszavazást, ám a választási iroda nem hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket. Mi volt a visszautasítás oka?

- Három témakörben, a Csepeli Kórház, a Kis-Duna-part és a Csepel SC kérdésében szerettünk volna népszavazást. Ezekben az MSZP által vezetett önkormányzat szerintünk egészen mást képvisel, mint ami a csepeliek érdeke lenne. Az MSZP csepeli vezetői azonban a háromigenes referendum után rettegnek a népszavazástól, és ezért időnként egészen abszurd döntéseket hoznak. A kérdőívek hitelesítésének megtagadása is ilyen eset. Ez nem a választási iroda önálló döntése, hanem politikai nyomásra megtett késleltető lépés volt, amit természetesen jogi úton meg fogunk támadni.

- Az első kérdés arról szólt, egyetértenek-e a választók azzal, hogy a csepeli képviselő-testület a Csepel SC ingatlanain kizárólag sportcélú fejlesztést engedélyező kerületi szabályozási tervről alkosson rendeletet. Fennáll a veszélye, hogy más épül oda?

- Tavaly nyáron sportolók és sportbarátok azzal kerestek meg, hogy a kerület központjában álló, nagy múltú sporttelepet le akarják dózerolni, és a helyén lakóparkot, bevásárló és szórakoztató-központot fognak építeni. Ezt a sportvezetés és a csepeli polgármester is vadul cáfolta. Fél évvel később, egy gazdasági kabinetülésen azonban kiderült, a hír igaz, a nagy cáfolatokkal pedig csak az előkészületeket próbálták leplezni. Az, hogy Tóth Mihály polgármester ilyen durván hazudott a csepelieknek, csak egy szégyenletes részlete az ügynek. A kerület lakói ugyanis nem egy uszodával ellátott luxuslakóparkot vagy egy újabb plázát akarnak látni a Csepel SC területén, hanem sikeres sportéletet. És mivel a Csepel SC területe és irányítása már régen át lett játszva egy off-shore-cégnek, nincs más lehetőség, mint a rendezési tervvel egyértelműen meghatározni, hogy csak és kizárólag sportcélú fejlesztése lehet a Csepel SC-nek.

- A második kérdés: Kezdeményezze-e Csepel önkormányzata a Weiss Manfréd Kórház fenntartói és vagyonkezelői jogának térítésmentes átadását a fővárosnak. Miért?

- 2003 nyarán a főváros MSZP-SZDSZ-es többsége - a szakma és a csepeliek tiltakozása ellenére - bezárta a Weiss Manfréd Kórházat, megszüntették benne az aktív fekvőbeteg-ellátást. Mindezt úgy tették, hogy a 2002-es választási kampányban a kórház fennmaradását és fejlesztését ígérték. A bezáráskor azt is ígérték, hogy jobb ellátást kapnak majd a csepeli betegek. Ezzel szemben az egészségügyi ellátást átvevő soroksári Jahn Ferenc Kórházban nagy a zsúfoltság, hosszú a várakozási idő. Ez a kórház mind elérhetőségben, mind pedig a szolgáltatásait tekintve alkalmatlannak bizonyult a csepeliek ellátására. Eljött az idő, hogy a csepeliek, a civil szervezetek, politikai pártok közösen álljanak ki, fogjanak össze a csepeli kórház visszaszerzésért.

- Honnan lenne pénze a kerületnek a kórház fenntartására?

-Természetesen a pénzkérdés sem utolsó. Szerintünk idővel regionális kórházat kell majd létrehozni a Csepel-szigeten élő százötvenezer ember számára, és természetesen ugyanabból a pénzből kellene működtetni, amiből más kórházak is működnek. Nem egy huszonöt-harmincezer fős településnek van önálló, jól működő kórháza. Miért ne lehetne százötvenezer Csepel-szigetinek is hasonló? Az itt dolgozók ugyanúgy befizetik az adójukat, mint bárki más, semmi ok nincs arra, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljék őket.

- Egyetért-e ön azzal, hogy Csepel önkormányzata a ráckevei-soroksári Duna-parton (RSD) kizárólag közcélú, intézményi és zöldterületi fejlesztést engedélyező kerületi szabályozási tervről alkosson helyi rendeletet úgy, hogy a zöldterületi arány legalább 80 százalékos legyen, szólt a harmadik kérdés. Tudnak más irányú tervekről?

- A polgármester és frakciója úgy döntött, hogy eladják és beépítik a Kis-Duna-part hat legértékesebb telkét. A lakosok és a civil szervezetek kérése és érdeke ezzel szemben az, hogy az RSD menti terület maradjon zöldövezet, és ne építsék be. Csepel urait azonban ez a vélemény nem érdekli. Így nem maradt más lehetőség, mint az önkormányzatra nézve kötelező érvényű helyi népszavazás kezdeményezése.

- A közelmúltban derült ki, a Szabadkikötő egyik Duna-öblét építési hulladékkal akarják feltölteni. Igaz, hogy egymillió köbméter szemetet kezdtek önteni a folyóba titokban a szocialista vezetés engedélyével?

-Sajnos igaz. Csak összehasonlításul, a magyar országgyűlés épülete 473 ezer köbmétert tesz ki. Vagyis a Parlamentet több mint kétszer lehetne színültig tölteni azzal az építési hulladékkal, amit jelenleg is teherautók hada hord az öbölbe. Tavaly Pest megyében 1400 forintot kértek egy köbméter építési törmelék lerakásáért. Ez az üzlet eddig legalább 14 milliárd forintos bevételt hozhatott valakiknek, ami nem kis pénz. Nem csoda, ha vannak, akik megpróbálják eltitkolni, mi folyik a csepeli öbölben.