A biogáz olyan megújuló energiahordozó, amelynek termelésével nemcsak hogy energiához lehet jutni, hanem a káros környezeti hatások jó részét is ki lehet küszöbölni. Minden szerves anyagból elő lehet állítani, így a hazánkban nagy mennyiségben képződő mezőgazdasági melléktermékekből is. Ráadásul a biogáznak az energiahozama is jobb, mint a biodízelé vagy a bioetanolé. Az egy hektáron előállított biomasszából, ha gázt termelünk belőle, 67 ezer kilométert lehet autózni, a másik két energiahordozóval csak 25-27 ezer kilométert lehet megtenni - ekképpen ecsetelte a biogáz előnyeit Kovács Kornél professzor, a Magyar Biogáz-egyesület elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékének vezetője. A szakember elmondta, a metánból és a szén-dioxid keverékéből álló biogáz gyenge minőségű földgáznak felel meg, enyhe záptojásszag jellemzi. Előállítása is természetes, képződik biogáz a kérődzők bendőjében, mocsarakban és minden olyan helyen, ahol a szerves anyagot levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között lebonthatja egy baktériumközösség. És éppen ebben van az eljárás kulcsa: biogázt csak baktériumok közössége képes termelni, egyedül képtelenek rá. Tanulmányozni kell tehát - bár erre csak a közelmúltban kifejlesztett molekuláris biológiai módszerek adnak lehetőséget - a köztük zajló molekuláris kommunikációt. Ami azért fontos, mert egy kérődző két-három nap alatt képes biogáztermelésre, az ember alkotta technológia viszont legfeljebb húsz nap után képes rá. Gyorsabb rendszer tehát van, csak meg kell valósítani, mert elvi akadálya nincs - magyarázta a professzor, aki először csak mellékesen kezdett el biogázzal foglalkozni.

"Alapkutatási szinten azokat az enzimeket és mikrobiológiai folyamatokat vizsgáltuk és vizsgáljuk, amelyek a biológiai hidrogéntermelésben játszanak szerepet, mert érzésem szerint a jövő a biohidrogén-termelésben van. Feltűnt, hogy a tápláléklánc közepe táján - a biogáztermelés során - keletkezik hidrogén, ám biogázban nincs vagy legfeljebb nyomokban fordul elő. Ezért azt gondoljuk, ha pluszhidrogént adunk a rendszerhez, akkor nőhet a biogáz mennyisége. És ha az elméletünk igaz, nő is" - mondta Kovács Kornél.

Az ígéretes jövő ellenére nincs jó helyzetben a hazai biogáztermelés. Először is nálunk a biogáz nem számít bioüzemanyagnak, másrészt a Gazdasági versenyképességi operatív programban nem lehetett pályázni biogázerőművek építésére. A Környezet és energia operatív programban 68 milliárd forintot különítettek el bioüzemek - dízel, etanol és gáz - létesítésére. Más országokhoz viszonyítva ez kevés, az azonban jó, hogy az agrártárca elkezdetett tárgyalni harminc biogázüzem megépítéséről.

Hazánkban ma hat biogázüzem működik, amelyekből ötöt tavaly adtak át. Kovács Kornél szerint fel kell készülni a nagyobb volumenű termelésre, mert ugyan ma valamennyi megújuló energia drágább, mint a földgáz vagy a kőolaj, de ez nem biztos, hogy így lesz öt év múlva is. Mindezek mellett a biogázüzemek gazdaságossági mérlege közel jár a nullához, mert befolyásolja a fosszilis energiahordozók ára. A két árgörbe öt-tíz éven belül biztos keresztezi egymást, és akkor megfordul a helyzet. A termelés már most kifizetődő, de gondok vannak a zöldáram átvételével, mert az olcsó, és az átvételi pontok is rossz helyen vannak. A biometán támogatott átvételéről, - amire lenne lehetőség - egyszerűen elfeledkezett a törvényalkotó. A Magyar Biogáz-egyesület elnöke ennek ellenére reálisnak tartja, hogy öt éven belül száz-kétszáz biogázüzem működjön Magyarországon, igaz, ehhez pénz és belátás is kellene.