A világ minden részéről 700 kutató vesz részt a tanácskozáson, amelynek az ENSZ Egyetem (UNU) a szervezője. A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem az emberiség fennmaradásával összefüggő globális problémák kutatásával foglalkozik.
A szakemberek aggódnak, hogy az általános felmelegedés miatt amúgy is egyre zsugorodik a Földön a nedves élőhelyek kiterjedése, és ezt a folyamatot az ember is gyorsítja. A nedves élőhelyek fogyatkozása pedig tovább fokozza a Föld klímájának felmelegedését.
Ma a szárazföldek felszínének hat százalékát teszik ki vizes rétek, lápok, mocsarak, mangroveerdők, folyóparti árterületek. A lassan bomló szerves anyagok formájában ezeken a területeken van megkötve a szárazföldi üvegházhatású gázok (metán és szén-dioxid) húsz százaléka.
Becslések szerint ezeken a nedves élőhelyeken nagyjából ugyanannyi üvegházhatású gáz van lekötve, mint amennyit ma a légkör tartalmaz. Ha tehát e nedves területeken felgyorsul a párolgás, akkor óriási mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.
Az ENSZ Egyetem szerint az elmúlt 100 év alatt a nedves élőhelyek 60 százaléka pusztult el elsősorban azért, mert lecsapolták, hogy mezőgazdasági művelés alá vonják.
A brazíliai konferencia részvevői azzal foglalkoznak majd, hogy hogyan lehet védeni és szabályozni a Föld nedves élőhelyeit.