Brüsszel elképzelése az volt, hogy ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) berkeiben születendő megállapodással beengedi az olcsóbb exportcukrot, cserébe ipari termékeire vámengedményeket kap a fejlődő országokban.

"Hazánk uniós csatlakozásakor mintegy négyszázezer tonna kvótát kapott az EU-tól, ez fedezte a nemzeti piac 320-330 ezer tonnás szükségleteit" - mondta lapunknak Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Az unióban két évvel ezelőtt döntöttek arról, hogy a 17,4 millió tonnás közösségi cukorkvóta mennyiségét 2010-ig hatmillió tonnával csökkentik. Koczka Zoltán szerint Brüsszelnek két választása volt: minden tagállam arányosan csökkenti a cukortermelést, vagy az árrendszeren keresztül gyakorol nyomást a termelőkre és a feldolgozókra. Az utóbbi mellett döntött. "Az EU vállalta, hogy a cukorrépa minimálárát 2009-ig negyvennégy százalékkal mérsékli, míg a cukor referenciaárát 632 euróról 404 euró tonnánkénti szintre csökkenti" - mondta Koczka Zoltán. A szerkezetátalakítás lehetővé teszi a piaci szereplőknek, hogy ha a meredek árcsökkenés miatt nem látják többé jövedelmezőnek a cukorrépa-termelést és -feldolgozást, akkor megfelelő kompenzációs összegért cserébe kiszálljanak. Nálunk először a kabai gyár hagyta abba a termelést, majd a szolnoki, szerencsi és a petőházai üzem következett. Ez után a cukorrépa-termelők álltak elő egy javaslattal: hazánk adja vissza eredeti kvótájának ötven százalékát, ezért Brüsszel vállalta, hogy öt éven át - a csökkentett répaárhoz igényelhető - támogatásokkal teszi jövedelmezővé a termelést. A folyamat végén hazánk az eredeti kvótának a hetvenöt százalékáról mondott le. Koczka Zoltán szerint a termelők döntésében nemcsak a cukorrépa alacsony felvásárlási ára és a tavalyi aszályos időjárás játszott közre, hanem a gabonapiacon tapasztalható pozitív változások is. "A cukorrépa-termelők nagyobb jövedelemre tehetnek szert, ha búzát, kukoricát, repcét vagy napraforgót termelnek. Kisebb az eszközigény, és kevesebb befektetés is elegendő" - mondta Koczka Zoltán.

Az EU még 1994-ben aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében meghatározták az egyes országok támogatott exportmennyiségét. Az unió azonban az engedélyezett 1,3 millió tonna helyett 2,5-3 millió tonna cukorral jelent meg a piacokon. A WTO a többletet is támogatott exportnak minősítette. Brüsszelnek csökkentenie kellett az exportcukor mennyiségét, már csak azért is, mert annál nagyobb eséllyel léphet be ipari termékeivel a fejlődő országok piacaira, minél inkább megnyitja előttük a kontinens agrárpiacát.