Példátlanul éles bírálattal illette az Európai Bizottság Bulgáriát két, szerdán közzétett jelentésében. Az uniós alapok felhasználását és a jogrendszer reformját elemző dokumentumok megállapítják, hogy a hatalom legfelső szintjéig érő korrupcióellenes intézkedések eddig nem hoztak eredményt. A brüsszeli bizottságnak ezért meg kellett tennie a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az adófizetők pénze ne a szervezett bűnözést gazdagítsa.

Johannes Laitenberger bizottsági szóvivő szerdán bejelentette: felfüggesztik az előcsatlakozási alapokhoz rendelt források további folyósítását Bulgáriának, és megvonják a jogosítványát annak a két kulcsfontosságú kormányügynökségnek, amely eddig a pénzek elosztását végezte. Bizottsági források szerint mintegy ötszázmillió eurónyi PHARE- és ISPA-programokba sorolt támogatás befagyasztásáról van szó. Ha a kifizetéseket kezelő két ügynökséget Szófiának nem sikerül úgy megreformálnia, hogy visszaszerezzék akkreditációikat ez év végéig, akkor ez a pénz végleg elvész.

A korábban kiszivárgott tervezetekhez képest a végleges bizottsági változaton enyhítettek, mert az nem tartalmazta azokat a kitételeket, amelyek Bulgária euró- és schengeni övezeti csatlakozását a korrupcióellenes harc sikerétől tették volna függővé. Szófia reményei szerint néhány éven belül be tud lépni az ország a schengeni zónába, a bolgár vezetők pedig 2014-re tették euróövezeti csatlakozásuk céldátumát.

Romániában a helyzetet jobbnak ítélte meg a brüsszeli bizottság, s így nem szabott ki büntetéseket. A jelentés szerint azonban az igazságügyi reformok még igen törékenyek, miközben a korrupcióellenes harc itt is ólomlábakon jár. A parlament ugyanis júniusban elvetette azt az indítványt, hogy vizsgálatot indítsanak Adrian Nastase volt miniszterelnök és számos vezető beosztású hivatalnok korrupciógyanús ügyeiben. A román bíróságokon azonban bevett gyakorlat a megvesztegetési beadványok visszautasítása olyan formai hiányosságokra hivatkozva, amelyek az ügy szempontjából lényegtelenek, és később könnyedén pótolhatók lennének.

A brüsszeli bizottság azért követi nyomon a jogi reformok és a korrupcióellenes harc alakulását az unió két legszegényebb országában, mert az európai politikai körökben már tavalyi csatlakozásuk előtt is súlyos kétségek vetődtek fel alkalmasságukat illetően. A kétkedőket igazolják a legfrissebb jelentések, amelyek arra utalnak, hogy a két ország belépésével nem maradt több ösztönző a reformok folytatására. A szakemberek már régóta gyanakodnak arra, hogy a korrupció a két balkáni államban a politikai berendezkedés szerves részévé s az elit megélhetésének létalapjává vált. Visszaszorítása tehát a vezetés létérdekeit sérti, s így igen lassú folyamat lesz. Romániában a helyzet annyiban jobb mint Bulgáriában, hogy sikerült egy korrupcióellenes ügynökséget felállítani, de Bukarestben még mindig képtelenek kizárni a folyamatból a politikai harc elemeit.

A civilizált rendszer építőkövei tehát a helyükön vannak, csak még mindig nem működnek.