Kyösti Virrankoski, a bizottság finn alelnöke a szolnoki konzultáció elején arról beszélt, hogy az EU a két alapból nyújtott támogatással azt kívánja elérni, hogy a közelmúltban csatlakozott tagállamok elérjék a régi tagországok fejlettségi szintjét.

Szalay Ferenc Szolnok polgármestere elmondta: város a Strukturális Alapból kapott anyagi támogatást, elsősorban arra fordította, hogy a hazai rendszerváltás után megszűnt nagyüzemek helyébe lépő hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások letelepedését elősegítse. Ennek szellemében 1,3 milliárd forintból - döntően uniós pénzből - készült el a település ipari parkja, ahol már több külföldi kézben lévő cég működik. Legutóbb a svájci Stadler céggel kötöttek megállapodást a parkban való letelepedésre, megépülő üzemükben vasúti-kocsitesteket fognak gyártani. Az EU támogatta közel egy milliárd forinttal a szolnoki főtér átalakítását is, amely révén a gépjárművek kitiltásával egy csendes, sétálásra alkalmas belvárost kaptak az ottlakók. A szolnokiak komfortérzetét javító 100 millió forintból elkészült kerékpárúthoz is az EU biztosított támogatást. Az elöljáró kitért az uniós támogatásból megvalósult létesítmények közül a már üzemelő kétpói regionális hulladéklerakóra, amelyet 1 milliárd forintból alakítottak ki, és 23 település kommunális hulladékát fogadja be.

Szalay Ferenc a város terveiről szólva jelezte, szeretnének egy gyaloghidat építeni a Tisza felett, valamint a tiszaligeti strandfürdőt tovább fejleszteni, és ehhez a 2007-2013 közötti ciklusban szintén számítanának EU-s pénzügyi forrásokra, ám ezek a pénzek még nem érkeztek meg. Mint kifejtette, azt sem tartja jónak, hogy a támogatásra szánt anyagiak döntően a hazai ágazati programokban vannak, és csupán egyötödükről dönthetnek regionális szinten.

Ezt követően Szalay Ferenc és Varga László, a területi vízügyi igazgatóság vezetője a Tiszán az utóbbi években levonult árvizek és környezetszennyezések elleni védekezésekről számolt be a bizottság tagjainak. Mint elhangzott, a három nagy árvíz elleni küzdelem és a helyreállítás költségeit, 8 milliárd forintot döntően állami pénzekből fedezték. Az EU Strukturális Alapjából egy kerékpárút épült kis a Tisza-tó körül, míg a Közép-Tisza vidék a Szolidaritási Alapból támogatást nem kapott, annak kedvezményezettje a 2006-os nagy árvíz után az észak-magyarországi térség volt.