Most éppen 65:25-re áll a Fidesz-MSZP-meccs, ez végeredménynek pompás lenne egy kosárlabda-mérkőzésen is. Kétpárti parlament lenne, az SZDSZ és az MSZP egy-egy százalékon áll, s az is kész csoda.
Tanulmányozom a politikusok ismertségi indexét, kicsit meglep, hogy csupán Orbán Viktor és Gy. F. dicsekedhet százszázalékos ismertséggel, még az államfő, sőt a köztévében lakó Dávid Ibolya sem. Talán azoknak a polgároknak van igazuk, akik arra a kis időre nem próbálják megjegyezni, éppen ki a miniszter és melyik tárca élén lopja a napot, meg amit lehet.
A pápa Ausztráliában a lelkek elsivatagosodásáról szólt, Orbán Viktor pedig azt mondta Erdélyben, külön nyelve van az értelemnek, és külön a szívnek, a magyarokat most a szív nyelvén kell megszólítani. Hallgatnék én is a szívemre, de már azt sem bánnám, ha jönne egy kormány, amely az értelem nyelvén szólna hozzám, vagyis nem nézne mindenkit hülyének, és nem csalna, lopna és hazudna. A nép 65:25 arányban máris a szívére hallgat, vagyis szíve szerint már régen (Őszöd óta) elhajtaná az egész kormányt oda, ahová Horn Gábor küldte Gy. F.-et, már ettől helyreállna versenyképességünk és a szociális egyensúly.