Jeremic utalt arra, hogy egyes uniós tagállamok Radovan Karadzic elfogása után is kemény magatartást követelnek Szerbiával szemben. Ezek az országok szerinte alapjában véve Szerbia és a Nyugat-Balkán más államainak EU-csatlakozása ellen vannak, ezt azonban nem merik nyíltan kimondani.

A szóban forgó államok a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való további együttműködést, s ennek kapcsán Ratko Mladic még meg nem történt letartóztatását fogják ürügyként felhasználni a szerb csatlakozás megakadályozására - hangoztatta Jeremic. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt állította, hogy Szerbia "nagyon rövid időn belül" lezárja a még rejtőzködő vádlottak ügyét is.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbia mindig is kötelességének tekintette a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést. Az új kormány - mint hangoztatta - Karadzic elfogásával ezt az együttműködési szándékot most minden kétséget kizáróan bizonyította, gyorsan és határozottan cselekedett.

Jeremic szerint Szerbia nem jutalmat vár az EU-tól Karadzic elfogása fejében. "Ha azonban ez a nagy lépésünk az unió részéről válasz nélkül marad, az rendkívül megnehezíti a dolgunkat" - hangsúlyozta a külügyminiszter.

Az egyes uniós tagállamokból Koszovó elismerése miatt hazahívott nagykövetek állomáshelyükre történő visszaküldését a külügyminiszter azzal indokolta: Szerbia az év végéig mindenképp "tagjelölt-státushoz" szeretne jutni az EU-ban. Ez azonban olyan ambiciózus célkitűzés, amelynek megvalósításához minden diplomáciai eszközt igénybe kell venni - jelentette ki, azt hangoztatva: ez azonban nem jelenti azt, hogy Belgrád felhagy a Koszovóért való diplomáciai harccal.