- Válság vagy válságközeli állapot van Magyarországon?

- Nem kérdés, hogy válságba jutott a magyar gazdaság, aminek strukturális és helyi okai vannak. A magyar gazdasági válság, a gazdaság visszaesése azonban eltér attól, amit az Egyesült Államokban vagy a fejlett nyugati országokban megfigyelhettünk.

- A fejlettségbeli okok miatt?

- Egyrészt igen, másrészt Magyarországon nincsenek kihasználva, egyáltalán hasznosítva azok a javak, amelyek által hazánk Kelet-Közép-Európa Svájca lehetne!

- Mire gondol?

- A termőföldre, az édesvízre és a gázkészletre.

- Jelenleg az inflációra, az államadósságra, a külföldi befektetésekre vagy éppen az államháztartási hiány mérséklésére fókuszál a nagypolitika...

- A szűklátókörűség oka az ostobaságban is keresendő. Ma sok minisztérium élén megbízható pártmunkás áll, a gazdaságban és a közigazgatásban pedig erős a korrupció. Utóbbit mellesleg már a legmagasabb szinteken is felróják. Nemrég az amerikai nagykövet tette szóvá, hogy az üzleti életet megfertőzték a kenőpénzek. Egy korrumpált gazdaság és állam nem Európába illik.

- Nem pusztán az ostobaság és korrupció okozza a problémát.

- A befektetőket elbizonytalanítja a politikai bizonytalanság, a jogi szabályozatlanság vagy éppen egyes fontos ágazatok - például az innováció - elsorvasztása. Hogy a hektikus forintárfolyamról már ne is beszéljünk.

- Eközben a régióban a gazdasági növekedésnek áll a zászló.

- Olyannyira, hogy minden szomszédos állam elképesztő tempóban bővül, mi pedig lassan-lassan Koszovó, Bosznia és Szerbia szintjére csúszunk le. Ráadásul a legfontosabb gazdasági partnerünk, az Európai Unió is elfogadható szinten teljesít, vagyis elméletileg mi is gyarapodhatnánk.

- A kormány nem pusztán a megszorítócsomag hatásaival védekezik, hanem az elszabaduló energia- és élelmiszerárakra is hivatkozik, amelyek felsrófolják az inflációt.

- Az infláció mérsékelhető, csak akarni kell. Mellesleg épp az állam - főként a hatósági árak révén - nem tudja kordában tartani a pénzromlás szintjét.

- Ha túl nagy marad az infláció, s nem pörög a gazdaság, aligha érjük el egyhamar az uniós fejlettséget.

- A tények azt mutatják, hogy egyenesen távolodunk a fejlett nyugati országok életszínvonalától. Említett kincseink révén azonban Magyarország fellendülhetne. Olyan értékes készleteink vannak, hogy egykettőre a világ élbolyába kerülhetnénk.

- Nemhogy a vizet hagyjuk lefolyni a Dunán és a Tiszán, hanem a termőföldet sem tudjuk igazán megvédeni!

- Pedig a termőföld hungarikum, amit az Európai Uniónak is el kell ismernie. Nekünk nincsenek hegyeink vagy tengereink, a föld maradt az utolsó jussunk. Ráadásul olyan különleges a magyar föld, hogy egyes zöldség és gyümölcs termékcsoportokat egyszerűen nem lehet máshol ilyen magas minőségben megtermelni.

- Ezen a téren azonban nem pusztán a jelenlegi kormány okolható.

- Sajnos az Antall-kormány idején lezajlott az élelmiszerfeldolgozó-ipar kiárusítása, illetve egyes ágazatok teljes eladása, Európában példátlan módon!

- Mi a megoldás a bajainkra?

- Átfogó intézkedéscsomagot kell megalkotni minden egyes nemzetgazdasági területre.

- A kiszivárgott információk szerint jövőre négyszázmilliárd forintos mozgástere lesz a kormánynak az adóváltoztatásokra. Elegendőnek tartja ezt?

- Szerintem 2009-től a személyi jövedelemadó terén háromszázmilliárd forinttal lehetne mérsékelni a közterheket, illetőleg a vállalkozók járulékterheit ötszázmilliárd forinttal kellene csökkenteni. Ezt már megéreznék a vállalkozások. A nyolcszázmilliárdból háromszázmilliárd adók formájában visszakerülne a költségvetésbe, hiszen a fogyasztási kedvvel még nincs gond. Kétszázmilliárd forintot szét lehetne osztani a nagyobb infláció miatti bevételekből, a fennmaradó háromszázmilliárd forintot pedig azért elő lehetne teremteni a kilencezermilliárd forintos költségvetésből. Ha nem szánunk ennyit a gazdaságélénkítésre, akkor jobb, ha bezárjuk a boltot.