fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Békaátjáró is épül az EU-s pénzből
2008. augusztus 8., 14:16
Békaátjárók építését, szabad vezetékek helyett földkábelek fektetését és a barlangok állapotának javítását tűzte ki célul a Bükki Nemzeti Park legújabb fejlesztési projektje. Uniós forrásból mintegy 1,2 milliárd forint jut ezekre a célokra 2009 és 2012 között. Ezenkívül gyeprekonstrukciós program kezdődik a Bükkalján, s helyreállítják a világörökség részét képező hollókői kultúrtáj hagyásfás legelőjét is.

Éves költségvetésével megegyező összeget kap az élő és élettelen természeti értékek megőrzésére és az elektromos létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 2009 és 2012 között. A százszázalékos EU-támogatottságú, kétfordulós projekt első részében, 2008 és 2010 között 86 millió forint költségű előkészítő munkát végeznek el, és ezzel megalapozzák az 1,2 milliárd forint értékű fejlesztések megvalósítását. Az erről szóló támogatási szerződést csütörtökön írta alá Duska József, a nemzeti park vezetője és Kiss Pál, a KVVM fejlesztési igazgatója Felsőtárkányban.

A zöldberuházás egyik legfontosabb eleme, hogy a Hevesi Füves Puszták és a Borsodi Mezőség tájvédelmi körzetében húsz kilométeres szakaszon földkábelre cserélik az elmúlt években több tucat védett madár pusztulását okozó elektromos szabad vezetékeket. Több száz oszlopot és csaknem harminc kilométer hosszú középfeszültségű villanykábelt szigetelnek le a nemzeti parkban is, ahol számos fokozottan védett szárnyas költ.

A téli vermelőhelyekről a tavakhoz ezrével szaporodni vonuló békák közül minden évben több százat gázolnak el. A bogácsi halastónál és Felsőtárkány előtt ezért az utak alatt átjárókat építenek, valamint terelőket helyeznek el az erdőkben, így kívánják csökkenteni a pusztulást. A bükki barlangok állapotának javítására egyes fokozottan védett üregeket lezárnak, máshol létrákat helyeznek el, felmérik és visszatemetik az illegális beásásokat, s hozzáfognak a Szeleta-barlang rehabilitációjához is. Ugyancsak fontos része a programnak, hogy rendbe hozzák a világörökség részét képező hollókői kultúrtáj hagyásfás legelőjét. A Dél-borsodi Tájegységben biztosítják a kiszáradó vizes élőhelyek folyadék-utánpótlását, és átszabják a dűlőútrendszert, hogy a tájfenntartó gazdálkodást végző bérlők még kevésbé zavarják a terület oltalom alatt álló állatvilágát. A Mátra értékes hegyi rétjein számos ritka, védett vagy fokozottan védett növény- és állatfaj él. A hagyományos mezőgazdálkodási tevékenység megszűnésével a rétek állapota leromlott, a területek erdősültek, megváltozott a fajkészlet. A hároméves élőhely-kezelési programban helyreállítják az eredeti viszonyokat. Mintegy 254 hektár területen gyeprekonstrukciós program indul a Bükkalján is.

Lobbizás a tizenegyedik nemzeti parkért

Hazánkban ma tíz nemzeti park működik. Észak-Magyarországon található a Duna-Ipoly, az Aggteleki és a Bükki, Kelet-Magyarországon a Hortobágyi és a Körös-Maros, az ország középső részén a Kiskunsági, délen a Duna-Dráva, nyugaton a Balaton-felvidéki, a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park. Ez utóbbit Persányi Miklós minisztersége alatt összevonták a Fertő-Hansággal, majd Fodor Gábor az idén tavasszal visszaállította önállóságát. A környezetvédelmi tárca szerint a tíz igazgatóság elegendő, számukat egyelőre nem kívánják szaporítani. Ezzel szemben számos civilszervezet azt szeretné, ha a Zempléni Tájvédelmi Körzet önálló nemzeti parki státust kapna, de sokan már azzal is megelégednének, ha területét hozzátennék a Bükki Nemzeti Parkhoz.

(Magyar Hírlap)