Használt árunak mondott elektronikai hulladék özönlik Nyugat-Európából Ghánába, ahol gyakran gyerekmunkások dolgozzák fel a súlyosan mérgező anyagokat tartalmazó készülékeket - állapította meg a helyszínen a Greenpeace. A fejlett országok évek óta folytatott illegális gyakorlata, hogy az odahaza nem rentábilis hulladékfeldolgozást exportálják valamelyik fejlődő országba. Időről időre megjelennek beszámolók a világsajtóban indiai, kínai, vietnami és afrikai feldolgozóhelyekről, ahol gyerekek és nők, fiatalok és idősek dolgoznak embertelen körülmények között a napi betevő falatért.

A nemzetközi környezetvédelmi szervezet munkatársai két hatalmas ócskavastelepet kerestek fel Ghánában. A telepekre a hivatalos papírok szerint használt, de forgalomba hozható elektronikai cikkeket szállító konténerekben rossz számítógépek, monitorok, televíziókészülékek és más lakossági elektromos és elektronikai hulladékok érkeztek rendszeresen Németországból, Svájcból, Nagy-Britanniából és Hollandiából.

Martin Hojsik, a Greenpeace mérgező anyagokkal foglalkozó kampányának vezetője a Népszabadságot arról tájékoztatta, hogy magyar eredetű hulladékot nem találtak, de nem zárható ki, hogy tőlünk is került oda ilyen anyag. Hojsik szerint általában 11-18 éves gyerekek dolgoztak a telepen, de találtak ötévest is a szemétrakások között. A fiatalok puszta kézzel, esetleg egy fél tégla vagy egy kő segítségével bontották ki a hasznosítható anyagokat - minden pillanatban kitéve magukat a sérülésekkel együtt járó vérmérgezésnek. A további felhasználásra alkalmatlan anyagokat a szabad ég alatt égették el, védőfelszerelés nélkül. A telepeken vett minták szerint egyes anyagok - például az ólom - koncentrációja a tiszta talajhoz és vízhez képest százszoros.

A szervezet becslése szerint világszerte 20 és 50 millió tonna közötti e-hulladék keletkezik évente. Martin Hojsik szerint az Afrikába szállított szemét - terméktől függően - 25-75 százaléka azonban olyan anyag, amely nem dolgozható fel újból. Ezek az anyagok tehát ott maradnak a szegény régiókban, míg a hasznosíthatók visszakerülnek az ipari körforgásba.

Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország szóvivője szerint az exportált szemét döntő többsége illegálisan érkezik a szegény országokba. Ez a folyamat azonban megállítható lenne, csupán be kellene tartani egy uniós direktívát. Azt, hogy a gyártók a termékek felhasználása után is felelősek termékeikért. Nem a forgalmazók felelőssége, hogy mi lesz az elromlott tévével, videóval, hanem a gyártók kötelessége megszervezni az újrafelhasználást. Kontinentális begyűjtő- és feldolgozóhálózat kell. Martin Hojsik szerint sokat javítana a helyzeten, ha a gyártók kiiktatnák a veszélyes anyagokat a gyártási folyamatból.