A megbeszélés előtti nyilatkozatok tanúsága szerint az egyik lehetőség uniós közvetítők vagy ellenőrök küldése a térségbe, ahol az elmúlt egy hétben számos halálos áldozattal járó orosz-grúz fegyveres összecsapások zajlottak le. A találkozón elnöklő Bernard Kouchner francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Brüsszelben is felvetett missziót nem nevezné békefenntartásnak, inkább ellenőrzésnek vagy megfigyelésnek.

A térséget korábban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nevében is felkereső finn külügyminiszter, Alexander Stubb szintén úgy vélte, létre kell hozni egy nemzetközi békefenntartó rendszert, amelyben az EU is szerepet kap. Egyfajta uniós stabilizáló szerep kialakítása mellett foglalt állást Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is.

Kouchner a találkozón beszámolt arról, milyen következtetésekre jutott a francia EU-elnökség a hét eleji külügyminiszteri, illetve államfői tárgyalásokon Oroszországban és Grúziában. Jelen volt Javier Solana, az EU-tagállamok közös külpolitikai képviselője is, aki folyamatos kapcsolatban állt az érintett politikai felekkel.

Kiemelt hangsúlyt tulajdonított az elnökség a humanitárius helyzetnek. A fegyverek elhallgatását követően most a legfontosabb feladat a menekültek sorsának rendezése és a nehéz helyzetbe került helyiek segítése humanitárius úton - hangoztatta Kouchner.

A brüsszeli találkozón az EU és Oroszország hosszú távú viszonyára is kitértek. David Miliband brit külügyminiszter erről úgy nyilatkozott, hogy a miniszterek szeptember eleji kötetlen találkozóján el kell dönteni, folytatja-e az unió azokat a tárgyalásokat, amelyek célja, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatokat Moszkvával. Uniós források szerint mindazonáltal a tagországok megosztottnak mutatkoznak az Oroszországra vonatkozó európai fellépés mikéntjéről.