| FIDESZ.HU > Vélemények > Publicisztika |
Nyomtatás Ablak bezárása |
|
Létkérdés
|
|
Miközben jelentősen csökkent tegnap az ötéves államkötvény-aukció hozama, megjelent az Útravaló ösztöndíjprogram új pályázati kiírása, Dobrev Klárát, a miniszterelnök feleségét kiengedték a kórházból, és már otthon lábadozik, Gyurcsány Ferenc Pekingben találkozott Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel, Hadfi Dániel hetedik lett, Fodor Zoltán pedig ezüstérmet szerzett az olimpián, ahol az időjárás miatt elhalasztották az evezős futamokat, Lengyelországban ismét túl kicsi lett egy vasúti alagút, és egyetlen szerelvény sem fér be rajta, Ajakon ismét elloptak egy transzformátort a színesfémtolvajok, a Madách téren csőtörés volt, a grúz-dél-oszét helyzet pedig maradt háborús - nos, addig Bicskén is történt valami. Valami, ami könnyen elsikkadhat az olimpiai forgatagban, a feszült külpolitikai és a savanyú, áporodott és kétes hazai belpolitikai helyzetben. Történt tegnap, hogy a CBA - magyar tulajdonú áruházlánc, nem multi, de mégiscsak áruházlánc - megállapodást kötött a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségével - magyar érdekképviselet, tényleg érdekképviselet - arról, hogy a kereskedelmi lánc lehetőséget biztosít a magyar termelőknek, hogy a CBA-üzletek előtt közvetlenül a fogyasztóknak értékesíthessék a portékájukat. |
|
Létrehozva: 2008. augusztus 15., 09:20 |
|
A CBA ezzel kétségtelen lemondott valamennyi bevételről, amelyet most még nem lehet számszerűsíteni, de pontosan annyi, amennyivel kevesebbet vásárolnak majd tőlük - zöldséget, gyümölcsöt, tejet. A lánc milliárdos forgalmát figyelembe véve ez a kiesés elenyésző, az általa generált roppant pozitívum viszont megint csak nem mérhető. Nem csak azért, mert akik elzarándokolnak ezekhez a termelőkhöz, azok az egyéb szükséges dolgokat majd a CBA-boltokban vásárolják meg. Hanem azért, mert a termelők értékelik ezt a gesztust. Nem biztos, hogy az eddiginél jobban szeretik majd a CBA-t, de tutira nem borogatnak majd egyik egység elé sem dinnyét, meggyet vagy valami mást. Mi meg azt mondjuk, végre felébredt egy kereskedelmi lánc, amely ránézett a hazai termelőkre - zömmel kistermelőkre és őstermelőkre -, és majdnem partnerként kezeli őket.
Azért csak majdnem, mert nem vásárol tőlük, csak teret enged nekik. De ez a tér sokat számít. Majdnem azt írtam, élettér, csak ahhoz rossz emlékek kötődnek, viszont ahogy átgondolom, mégsem lehet ezt másként nevezni. A lehetőség ide kevés. Ez régen bevett életforma volt, sokaknak még ma is az, vagy az lenne, ha hagynák. Itt a boltok előtti placcon most hagyják, máshol nem, legfeljebb mérsékelt sikerrel. Pedig a falusi kiskertekből származó termékeket keresik az emberek, mert a fogyasztói társadalom egyre vastagodó páncélján azért átütnek néha a gondolatok is, és egyre többen vannak azok, akiknek nem mindegy, hogy mit és az sem, hogy hol vásárolnak.
Aztán meg a CBA lépését sokan követhetnék, vehetnék emberszámba a termelőt, elég, ha csak azon elmerengnek, hogy például egy almával - csak hogy ne szakadjunk el az olimpiai hevülettől sem - messzebbről, pontosabban és nagyobbat lehet dobni, mint egy dinnyével.