A Duna alatti alagút építésével is újabb hónapokra kell majd megállni a Fővám téri állomás építésének késése miatt. A többletköltség meghaladhatja az egymilliárd forintot. Azt talán csak Lendvai Ildikó tudná kiszámolni, hogy ebből a pénzből mennyi lélegeztetőgépet lehetne venni, ám az biztos: ez a pénz - továbbá azok az elgurult milliárdok, melyeket e politikai idollá vált tervbe beleöltek eddig - évekig garantálhatnák például a vidék túlélését jelentő kis iskolák, óvodák megmaradását. De tudjuk, a választások a jelenlegi rendszerben nem vidéken, hanem a fővárosban dőlnek el.

A folytonosan pusztuló tömegközlekedés csapdájában vergődő budapesti kisember számára az idestova másfél évtizede ígérgetett négyes metró olyan mitikus tárgy, amely megváltást hoz. Megvalósulására egyedül Demszky személye a garancia, mert a gonosz Fidesz direkt rosszindulatból "megfúrta" ezt a tervet is. E kép rögzüléséért a szociálliberális zsoldban álló médiahadsereg mindent megtett. Jóllehet jobboldalinak nem mondható szakemberek már 2002-ben is figyelmeztettek: a hetvenes években kiötlött nyomvonal eleve elhibázott, és feleennyi pénzből sokkal élhetőbbé lehetne tenni a budapesti életet - metró nélkül is, a felszíni kötött pályás közlekedés fejlesztésével. A Magyar Urbanisztikai Társaság le is tette a tervet az asztalra, ami nemcsak a BKV-nak, de a MÁV-nak is hasznos lett volna, hiszen a meglévő budapesti körvasút rendszerbe állításán alapult. Bár hozzáértő szakemberek készítették, mégsem érdekelte a Fővárosi Közgyűlés többségét. Akkor az alapvető gondokat nem orvosló, új metróvonal építési költségei 350 milliárd forintra rúgtak. Ma már 517 milliárdnál tartunk. Közben a szigorúan bizalmas, a biztonsági elképzeléseket is tartalmazó műszaki tervek balatoni kukákból kerülnek elő, a fúrópajzsok pedig leállnak. Ellentétben Demszky diadaljelentéseivel, az EU finoman szólva is kétségeit fejezte ki, hogy a metróberuházás ebben a formában a javunkat szolgálja, s a költségek az észszerűség határain belül mozognak-e. Tekintve, hogy van olyan megálló, amelytől a következő csak néhány száz méterre lesz, és az utazási idő becslések szerint mindössze öt perccel rövidül a piros hetes buszéhoz képest. Bizonytalan, mennyi támogatást ad az unió, ha ad egyáltalán, mivel a főváros a pályázattal is csúszik. Az is tény: az SZDSZ-es Péterffy Ágostont, aki 2002-ben a városüzemeltetési bizottság elnöke volt, és akit szakértelme miatt az ellenzék is megbecsült, párttársa, Demszky azért golyózta ki, mert néhány észérvet sorakoztatott fel a metróprojekt korrigálására.

Ne feledjük el azt sem, hogy a szovjet államadósság fejében az oroszok szívesen építettek volna metrót nekünk, sőt ahogy most kiderült, árvízvédelmi gátakat is. Demszky viszont ragaszkodott a francia metróépítőkhöz, és gátak sem kellettek az államnak az oroszoktól. Ki tudja, miért? Új metró azóta sincs, gát sem igen épül, viszont Hujber elvtárs és társai jól meggazdagodtak az államadósság "lebontásából". Az egyszeri városlakó még mindig azt hiszi: a szakértők szerint semmire se jó, ám igen drága négyes metró fogja megváltoztatni az életét. Demszky pedig még mindig főpolgármester. Valakiknek jó üzlet, csak ne mi fizetnénk az árát!