Deutsch-Für Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a tiltakozó akció során arról beszélt, hogy "a XX. század, a kommunizmus szelleme köszön vissza" az orosz hadsereg grúziai bevonulásában, a hidegháború vége óta nem volt példa "ilyen, a birodalmi érdekből fakadó nyers brutalitásra".
Az ellenzéki politikus Kliment Vorosilovnak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945-ös budapesti teljhatalmú vezetőjének helytartói mentalitásával vonta párhuzamba, hogy a jelenlegi orosz nagykövet undorkeltőnek nevezte Orbán Viktor volt miniszterelnök, az Európai Néppárt alelnökének nyilatkozatát a grúziai konfliktusról.
"Ma Grúzia, holnap talán Ukrajna, nem tudjuk, hogy hol lehet a vége" - mondta, hozzátéve, hogy az egyesült Európának, illetve a civilizált gondolkodású embereknek fel kell emelniük szavukat ez ellen.
Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, a Fidelitas elnöke az 1956-os magyar szabadságharc és a mostani grúziai konfliktus között vont párhuzamot. Úgy értékelte: ha lerohannak egy független államot, akkor az is elképzelhetővé válik, hogy Moszkva ugyanilyen brutálisan fejezi ki nemtetszését, ha érdekeivel ellentétesnek tartja a következő ukrán, szlovák, litván, vagy akár magyar miniszterelnököt. Feltette a kérdést: vajon nem egy busás állásajánlat áll-e amögött, hogy a magyar kormány eddig nem foglalt egyértelműen állást a kaukázusi konfliktusról.
Gaál Gergely, az IKSZ alelnöke reményét fejezte ki, hogy a nagy kultúrával és sok évszázados keresztény múlttal rendelkező Oroszország nem a hruscsovi, hanem a szolzsenyicini utat választja.
A többszáz fős megmozduláson "Ruszki damoj", feliratú transzparenssel és az 1990-es országgyűlési választások "Tavariscsi konyec" plakátjával fejezték ki véleményüket.
A demonstrációhoz csatlakoztak Budapesten élő grúzok is.