A szakemberek már eddig is tudták, hogy a tengerek savasodása veszélyezteti a mészvázas élőlényeket, hiszen a savasabb víz meggyengíti külső vázukat. A mostani tanulmány viszont arra világít rá, hogy a savasodás a puhatestűek hímivarsejtjeinek mozgását is lassítja, valamint hátráltatja a megtermékenyített petesejtek fejlődését.
A kutatást vezető Jane Williamson elmondta: ha a jelenlegi savasodási tendencia folytatódik, akkor 2100-ra a tengerben élő puhatestűek megtermékenyülési rátája 25 százalékkal visszaesik.
Az óceánok évről-évre a kibocsátott szén-dioxid mintegy 30 százalékát nyelik el, ennek hatására azonban kémhatásuk savas irányba tolódik el.
A tudósok az Ausztrália délkeleti partjainál élő tengeri sünök szaporodási szokásait vizsgálták. Megmérték a hímivarsejtek úszási sebességét, pusztulási arányukat, valamint a megtermékenyülés és a lárvák fejlődésének sikerességét a tengerek normális 8.1-es, és a 2100-ra várt 7.7-es pH-értékénél.
Az eredmények szerint utóbbi esetben a megtermékenyülés hatékonysága 25 százalékkal gyengébb, a megtermékenyített petesejtek 26 százalékából pedig nem fejlődnek lárvák.
Ha a tengerek savasodása tovább tartana, és 2300-ra elérné a 7.4-es pH-értéket, az nagy valószínűséggel a tengeri sünök és más tengeri puhatestűek kihalásához vezet - állítják a tanulmány szerzői.