Láng István, a környezet- és természetvédelmi nap alkalmából tartott előadásában tegnap kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben "elképesztő" ütemben nőtt, míg az előző századfordulón mintegy 1,2 milliárd lakosa volt bolygónknak, addig a jelenlegi népesség már meghaladta a hat milliárdot. A nagyobb népesség több energiát használ, ami óriási társadalmi, gazdasági, sőt biztonságpolitikai kockázatokkal is járó energiaspirált eredményez - mondta a professzor.

Az akadémikus szerint a fosszilis energiahordozók iránti keresletet csak közös emberi összefogással lehet mérsékelni. Az akadémikus nem örül a gazdasági előnyökkel járó kvótakereskedelemnek, szerinte ugyanis a káros anyagok visszaszorítása érdekében még több kényszerítő eszközre lenne szükség.

Láng István helyeselte, hogy az Európai Unió felülvizsgálja azt a korábbi célkitűzését, miszerint a bioüzemanyagok részaránya legalább 10 százalékos legyen. Egy tanulmányra hivatkozva az akadémikus elmondta: ahhoz, hogy ez az arány teljesülhessen, az európai gabonatermelő területek 70 százalékán kellene energianövényeket termeszteni.

Az akadémikus szerint a bioüzemanyagok területén 10 éven belül változás történhet. A jelenlegi technológia ugyanis csak az élelmiszeripar által használt keményítőt és cukrot képes felhasználni, de már létezik egy - ma még túl költséges - technológia, amely a növényi mellékterméket, vagyis a cellulózt is képes energiahordozóvá alakítani.