A NATO-nak kell kezelnie a Laborc-veszélyt

A fideszes Demeter Ervin szerint a nyolc hónapja kinevezett magyarországi titkosszolgálati főnök KGB-s múltja és Moszkva iránti szokatlanul megengedő álláspontja nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában a kiszélesedő NATO-orosz konfliktusban. A volt titkosszolgálati miniszter a Magyar Hírlapban hangsúlyozza: eljött az ideje, hogy a NATO komolyan vegye az ellenzék Laborccal kapcsolatos korábbi jelzéseit.

Létrehozva: 2008. augusztus 30., 13:04 \| Utoljára frissítve: 2008. augusztus 31., 10:19	nyomtat	küld

Amerikai nemzetbiztonsági szakértők arra figyelmeztetnek az orosz-grúz válság kapcsán, hogy a történtek után könnyen elképzelhető: Oroszországnak megjön az étvágya, és esetleg nem fog megállni a birodalmi terjeszkedésnek ezen a pontján. Erre számos jelből lehet következtetni, s ma úgy tűnik, leginkább Ukrajna, Moldova és a balti államok érezhetik magukat veszélyeztetve. Ez az eshetőség azért vetődhet fel egyáltalán, mert túlontúl gyenge a Nyugat ellenállása, és beérni látszik az évekig építgetett KGB-s kapcsolati világháló.

Demeter Ervin azt mondja, a Fidesz mindig a helyén kezelte Oroszországot, emiatt pontosan tisztában van vele, hogy súlyos veszélyt jelent Európára és a világra Moszkva legújabb nagyhatalmi törekvése. Helytelennek bizonyult a Nyugat energiafüggőség miatti megengedő álláspontja Oroszországgal szemben, a nyugati világ elvi álláspontjának hiánya gyávaságot tükröz. Magyarországon is tapasztalható ez a furcsa kettősség, újabban sokan elmarasztalják azokat, akik határozott és kemény álláspontot képviselnek a terjeszkedő Oroszországgal szemben. Ennek riasztó megnyilvánulása a Nemzetbiztonsági Hivatal nyolc hónappal ezelőtt kinevezett főigazgatójával kapcsolatos korábbi elutasító ellenzéki álláspont kormányzati fogadtatása. Annak idején a Fidesz főképpen amiatt tiltakozott Laborc Sándor kinevezése ellen, mert a KGB-s kiképzést kapott új főigazgató a Moszkvát "megértő" politikai vonal egyik pregnáns hazai képviselőjeként rendkívül szoros orosz titkosszolgálati kapcsolatokat ápol. A The New York Times abban az időben azt írta: "Aggodalmat kelt a NATO-ban, hogy a moszkvai KGB-kiképzést kapott Laborc Sándor, a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal első embere a NATO hírszerzési bizottságának vezetője lett."

"Ma már nyugodtan kimondhatjuk: a KGB-s múltú magyar nemzetbiztonsági vezető valódi kockázati tényező a NATO Moszkvával kapcsolatos belső egyeztetéseiben - mondta a lapnak Demeter. - Ebben a kényes szituációban nagy jelentősége van annak, hogy január 1-jétől Magyarország és a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője tölti be a NATO szakbizottságának, vagyis a szervezet titkosszolgálatának soros elnöki tisztségét. Laborc Sándor nem alkalmas arra, hogy Oroszországgal szemben határozott politikát képviseljen, és a tagországok véleményét egységes és markáns állásponttá gyúrja össze. Szerencsétlen a kialakult helyzet, ezt a NATO-nak mielőbb kezelnie kell."

Demeter szerint most jött el az ideje, hogy a NATO komolyan vegye a Fidesz korábbi vészjelzéseit. Hiszen igazolódott: mérhetetlen hátrányt okozott Laborc Sándor erőltetett kinevezése.

(Magyar Hírlap)