Emlékezetes, hogy már EP-mandátumának kezdetén Tőkés Lászlót is a szeparatizmus rágalmával próbálta lejáratni a román néppárti delegáció, ezen ürüggyel akadályozván meg az európai néppárti frakcióba való felvételét. Legutóbb a kaukázusi válság körülményeit Basescu elnök újból csak a kollektív kisebbségi jogok és az autonómia ellenében sietett kijátszani, amikor - egyebek mellett -leszögezte: "Románia egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, (...) de önálló területet semmiképpen nem bocsát rendelkezésükre".

A romániai magyarság esetében "önálló terület" iránti igényről szó sincsen. Hétfői európai parlamenti felszólalásában erre mutatott rá Tőkés László. Az erdélyi magyarok nem kiszakadni akarnak országukból, hanem Románia területi épségének a tiszteletben tartásával kívánják megvalósítani többszintű közösségi önrendelkezésüket, ennek részeként pedig Székelyföld területi autonómiáját.

Tőkés László felszólalásában kifejtette: Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése kapcsán Traian Basescu román államelnök élesen kikelt a kisebbségi kollektív jogok ellen, mivel ezek - véleménye szerint - "az egyes államok széthullásához vezethetnek". Tudnivaló, hogy Románia mind a mai napig Koszovó függetlenségét sem ismerte el. Jogosak az Európai Közösségnek a kaukázusi válsággal, az orosz "birodalmi" agresszióval és fenyegetéssel, a volt szovjet térség destabilizálásával, illetve az Ukrajnát és Moldovát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos aggodalmai - fogalmazott Tőkés.

"Túl azonban minden nagyhatalmi aggodalmon és érdeken, az igazi - és békés - megoldást valamennyi szeparatista törekvés ellenében az emberi és nemzeti kollektív jogok, a teljes körű autonómia biztosítása jelenthetné. Andreas Gross ET-jelentéstevő szerint a szeparatizmus leghatásosabb ellenszere az autonómia. Basescu elnöknek nem kellene félnie: miként Tibet Kínából, az erdélyi magyarok, a székely magyarok sem akarnak kiválni Romániából, hanem csak kollektív jogaik és az autonómia kivívására törekszenek" - áll a közleményben.