fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Regulák a kutyavásáron
2008. szeptember 8., 06:49
Meglepően kevesen mentek el a Gyurcsány Ferenc kormányfő által még a nyár elején kezdeményezett Demokratikus Charta szombati zászlóbontására.

A tudósítók szerint a résztvevők sem nagyon emlékeztek, hogy a kormányfőt mi késztette a chartamozgalom felélesztésére. Volt, aki arra használta fel az összejövetelt, hogy a koalícióból kiszállt és most Gyurcsány menesztése árán népszerűsége növelésén munkálkodó SZDSZ megregulázására hívja fel az egybegyűlteket. A miniszterelnök eredetileg a melegek felvonulása elleni erőszakos demonstráció miatt gondolta úgy, hogy mozgalmat indít, felélesztve az Antall-kormány idején eredményesnek bizonyult charta eszméjét. Ama esős napon - 1991 őszén - Farkasházy Tivadarék esernyője alatt boronálta össze a háttérben meghúzódó hálózati politikai hatalom az SZDSZ és az utódpárt értelmiségi elitjét a Vérmezőn.

Gyurcsány feledni látszik a mátyási igazságot, hogy egyszer volt Budán kutyavásár. A társadalomban tagadhatatlanul jelen lévő antiszemita, rasszista megnyilvánulások felhasználása pártpolitikai érdekből, úgy tűnik, már a népszerűségének visszaszerzéséért munkálkodó SZDSZ vezetői számára is elfogadhatatlan. Eörsi Mátyás és társai csak magánszemélyként vehetnek részt a mozgalomban. Talán nem véletlen, hogy a kilencvenes évek elején a chartamozgalom egyik elindítója, Konrád György író most nem ment el Gyurcsányék zászlóbontására. Nem tudni Konrád kínos távolmaradásának az okát, de feltételezhetően ma is ugyanúgy elítél minden erőszakot, mint eddigi élete során, akár a rendőri karhatalom követi el a brutális erőszakot az '56-os forradalom ártatlan ünneplőivel vagy a politikai célokért tüntetőkkel szemben, akár egy csendőrállam a nemzetközi jogot sértő háború során egy ország civil lakossága ellen. A humanista írót, vélhetően, ugyanúgy zavarja, ha egy arab futballcsapatot terroristáz le ostoba módon egy miniszterelnök, mint ha szabólegénynek öltözött népmesefigurák masíroznak bakancsot húzva falvaink cigánysorain, félelmet keltve az ott élőkben.

Nem kormányzati mozgalmakat kell indítani az anómiás társadalmakban mindig fel-felbukkanó idegengyűlölő nézetek ellen, hanem a felelős kormánynak dolgoznia kell a kiváltó okok ellen, és végső eszközként kell bevetnie a közrend megőrzésére és fenntartására az erőszakszervezetet, de csak a törvényeink szigorú betartatásával. Magyarán, kormányoznia kellene az országot.

Ha nem ő, hanem például Konrád kérte volna, hogy üljenek össze pártszimpátiáikat félretéve az emberi jogok érvényesülése iránt elkötelezett hazai értelmiség képviselői, és találjanak együtt megoldási javaslatokat az uzsorakölcsön és a megélhetési bűnözés közötti választásra kényszerült hazai cigány és nem cigány mélyszegénységben élők, köztük a fedél nélküliek helyzetének javítására, feltételezem, többen elmentek volna, mint a tehetetlenségben vergődő Gyurcsány hívására. Egy ilyen, őszinte hangú beszélgetésen közös nevezőre lehetne jutni abban is, hogy ha a homoszexuálisok utcai felvonulásukkal jogaikért kívánnak harcolni, milyen viselkedéssel érhetik el a többségi társadalom jóindulatát a közfelháborodást okozó megnyilvánulások helyett. A szocialista párt, Gyurcsány szombati akciója után, még ha hihetetlen is, de együttérzést vált ki a megfigyelőben. Gyurcsánynál az is jobbat érdemelne. Pedig egy '56-os elítélt, a kisgazda Mizsei Béla is felszólalt szombaton a kirekesztés ellen. Kár, hogy ismerünk egy másik Mizseit is, a volt politikus lányát, aki zsíros állását úgy köszönte meg az MSZP-nek, hogy feljelentésével ártatlanul meghurcoltatta elődjét, Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. volt igazgatóját. De akkor a jogász Mizsei papa nem érezte úgy, hogy szólnia kell.

A toleráns Mizsei szerint "a Magyar Gárda akciói termékeny talajra találtak Magyarországon, mert bizony nagyon sokan viszolyognak a cigányságtól magatartásuk miatt". Megoldást is ajánlott a cigányság jelen lévő vezetőinek: "Kicsit regulázzák meg őket, talán akkor változtatnak magatartásukon."

Egykori kisgazdapárti képviselőként a parlamentben is felvázolta, miként képzeli el a regulát: "a becsületes emberek szenvednek azért, (...) mert olyan erőszakos cselekmények történhetnek az utcán, mint amilyenek ma történnek. (...) nem érzi magát kockáztatva az, aki önhatalmú cselekményeket csinál az utcákon, mert a humanizmus miatt nem szabad úgy fellépni, ahogyan annak idején Horthyéknál felléptek. (...) De ma már nem lehet mentség, autóval lopnak! Számtalan esetben hallottam panasznapjaim alkalmával, volt olyan család, amelyik a nyár folyamán - ezen aszályos időben - kannával öntözött nagy mennyiségű káposztát, majd beleszakadtak, annyit dolgoztak, és amikor kimentek ősszel, hogy majd levágják, eladják és felhasználják saját célokra, egy fejet sem találtak. Éppen ezért nagyon fontos lenne a lovas rendőrség cirkálása, járőrözése úgy, mint ahogy azt annak idején a csendőrök csinálták, (...) akik hivatástudattal vetették rá magukat a bűnözőkre."

Akkor most mi baja van éppen Mizsei Bélának a Magyar Gárdával? Ők csak ugyanúgy masíroznak, "cirkálnak" végső soron Gyurcsány politikai érdekeinek megfelelően, ahogy Mizsei dr. beállt a hivatásos antiszemitázók kórusába.

(Torkos Matild, Magyar Hírlap)