A vízügyi statisztikák szerint a Rába habzása az idén február 29-én volt a legintenzívebb, amikor a szentgotthárdi duzzasztónál a teljes vízfelület 40 százaléka volt habbal fedett. A következő április 15-én volt ugyanott, amikor a teljes vízfelület 30 százaléka volt vízzel fedett.

Az Ausztriában eredő Rába folyó ökológiai rendszerének helyreállítására és a hét éve tartó habzás megszüntetésére tavaly májusban közös magyar-osztrák bizottságot hoztak létre. Az intézkedéscsomagban előírták: a habzásért felelős jennersdorfi, feldbachi és wollsdorfi bőrgyárak szennyvíztisztító rendszerét kell újjáépíteni, bezárják a fürstenfeldi geotermikus erőművet, s a folyó teljes hosszában - az üzemi és kommunális rendszereket is beleértve - átfogó vízminőségi vizsgálatokat végeznek.

A program végrehajtásáról Nádor István, a magyar-osztrák vízügyi bizottság tagja, a Nyugat-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta: megfelelő ütemben folyik a három osztrák bőrgyár szennyvíztisztító rendszerének átalakítása. Ezt azt jelenti, hogy a megállapodásnak megfelelően az idén év végére elkészül a feldbachi bőrgyár kémiai utótisztítója. A magyar határhoz legközelebb eső Jennersdorf bőrgyárában is megkezdődött az előkészítése az új víztisztítónak, amelyhez a magyar hatóságok megadták a vízjogi engedélyt. Magyar szakemberek véleményeztük a terveket, s kiderült, hogy ez hasonló kémiai szűrővel rendelkezik majd, mint a feldbachi. Mint megtudtuk, a kivitelezés eddig azért nem kezdődött meg, mert megvárják a feldbachi tisztító beüzemelését, hogy az esetleges változtatásokat el tudják végezni. A határidő azonban így is tartható, vagyis a jövő év közepére elkészül a jennersdorfi utótisztító is - Nádor István, aki azt is közölte: a legrosszabb állapotban lévő wollsdorfi bőrgyár biológiai szennyvíztisztítójának rekonstrukciója is megkezdődött, mely az idén év végére el is készül. Ez azonban még nem elégséges, hiszen utótisztítót is kell építeni, amely várhatóan 2010-ben kezdi meg működését. Ki fedezi a költségeket? Miután drága berendezésekről van szó, ezért a finanszírozást a cégek, valamint a tartományi és szövetségi minisztérium közösen fedezi - mondta az igazgató. Woki Zoltán, a szentgotthárdi zöldek elnöke hozzátette: őt is tájékoztatták az eseményekről, így tudja, hogy például Feldbachban kétmillió, Jennersdorfban pedig 1,8 millió euróba kerül a beruházás.

Jó hír az is, hogy a Lapincs és a Rába vizét nem éri több sószennyezés, mert az osztrákok májusban bezárták a fürstenfeldi geotermikus erőművet, ahonnan naponta 40-70 tonna ásványi só jutott az élővízbe annak következményeként, hogy a fűtésre használt kihűlt vizet a Lapincsba engedték.

A Rába ökológiai rehabilitációjának helyreállítási munkálatai is elkezdődtek. A vízi élőlények életterének növelésére, vándorlásuk útjának megkönynyítésére három duzzasztógátat újítanak fel, továbbá hallépcsőket építenek ki. Ezek közül kettő osztrák, egy magyar területen, Szentgotthárdon van. A kétmillió eurós költség megnyerésére közös pályázatot és terveket készített a burgenlandi és stájer tartomány, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Rába teljes hosszában - az eredettől Győrig - közösen 52 helyen vízminőségi vizsgálatokat végeznek.

Nemcsak a három bőrgyárnál vettek vízmintát a magyar és osztrák szakemberek, hanem - most először - a Rába menti üzemi és kommunális szennyvíztisztítóknál, azok kifolyásainál is - válaszolta Nádor István, aki megemlítette a gleisdorfi gyümölcs- és a fehringi fémfeldolgozót, a szentgotthárdi Lurotex céget és a szombathelyi szennyvíztisztító-művet.

Mint megtudtuk: a vízmintákat hazánkban a Vituki, Ausztriában pedig a Bécsi Környezetvédelmi Intézet laboratóriumában vizsgálják meg, és azokat szakemberek közösen értékelik. Egy-egy mintából hatvan anyag elemzését végzik el, és ezúttal külön vizsgálják a habzás okaként számon tartott mosószerszármazékokat. Nádor István hozzátette: a közös jelentést szeptember végén teszik közzé.