Miközben Grúzia Hágában perelte be Moszkvát, az orosz főügyészség gyorsan bizonyítékot talált a Dmitrij Medvegyev elnök által is megfogalmazott vádra, amely szerint az augusztus 8-i grúz támadás célja a dél-oszétok elleni népirtás volt.
A Human Rights Watch nevű emberjogi szervezet mindkét felet bírálta; a grúzokat azért, mert a támadás idején Grad rakétavetőkkel válogatás nélkül lőttek lakóházakat Chinvaliban, és megtámadták az orosz békefenntartók laktanyáját is. Az oroszokat azért, mert nem fékezték meg az oszét és más kaukázusi szabadcsapatokat, amelyek grúz falvakat gyújtottak fel - meg nem erősített hírek szerint megölték és elüldözték a falusiakat és grúz civileket vittek el kényszermunkára.
A szabadcsapatok a megszállt grúziai területeken is fosztogattak.
A jogvédők emellett az oroszokat és a grúzokat egyaránt azzal vádolják, hogy bevetettek a több mint száz ország által betiltott kazettás, vagy fürtös bombákat. A hágai bíróság csak évek múlva mond ítéletet az ügyben.
Grúzia hivatalosan "faji alapon való diszkrimináció miatt" perelte be Moszkvát. Közben magában a térségben az orosz erők visszafordítottak egy ENSZ-konvojt.
Moszkva Venezuelával vág vissza
Az orosz külügyminisztérium már az EU-trojka tárgyalásai előtt közölte: ellenzi, hogy független EU-megfigyelő misszió felügyelje a válságzóna - azaz a Dél-Oszétia és Abházia - körüli sávokat, mert ez úgymond megosztaná a nemzetközi erőfeszítéseket.
A két régió függetlenségét az EU ellenkezését figyelmen kívül hagyva Oroszország nemrégiben elismerte. Miközben Nicolas Sarkozy, Jose Manuel Barroso és Javier Solana, mint az EU legmagasabb rangú vezetői ültek le tárgyalni Medvegyev orosz elnökkel, Moszkva a héten azzal vádolta meg részben az általuk képviselt nyugati államokat, hogy továbbra is túl sok NATO-hajó tartózkodik a Fekete-tengeren.
Közben az orosz hadsereg jelezte: közös tengeri hadgyakorlatot tervez a Karib-tengeren, az Egyesült Államok szomszédságában Venezuelával. Az amerikaellenességéről ismert Chavez elnök jó kapcsolatokat alakított ki Moszkvával, és fegyvereket is vásárolt tőle.
A Sarkozy által vezetett EU-trojka azt próbálja elérni, hogy az oroszok maradék erőiket is vonják ki a grúz területekről, így például Poti kikötőjének közeléből. Az oroszok azonban úgy értelmezik a békeegyezményt, hogy békefenntartóként "joguk van biztonsági lépéseket tenniük". Az EU-nak egyelőre nem sikerült olyan eszközt találnia, amivel kényszeríteni tudná Moszkvát.