Az egyezmény bizonyos előírásait azonban már korábban alkalmazzák. Szerbia például mostantól EU-s segélyekre is számíthat. A megállapodás eltörli az unióval folytatott kereskedelmében a vámok nagy részét, s jelentősen megkönnyíti a szerb állampolgárok mozgását, munkavállalását az EU-ban. A stabilitási és társulási egyezmény életbe lépése után lehet számítani arra, hogy Szerbia elnyeri az EU-tagjelölti státust. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten Brüsszelben Boris Tadic szerb államfővel találkozva ennek az időpontját 2009-re becsülte. A megállapodás, amelyet a 250 tagú szerb törvényhozás 140 tagja szavazott meg, éles belpolitikai vita tárgya lett Szerbiában, s szakadást idézett elő a legnagyobb ellenzéki erőn, a Szerb Radikális Párton (SRS) belül.

Ez azután következett be, hogy a háborús bűnökkel vádolt, s a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Vojislav Seselj pártelnök megtiltotta a párt 78 képviselőjének, hogy megszavazza a megállapodást, pedig erre a helyettese, egyben a radikálisok parlamenti frakcióvezetője, Tomislav Nikolic már ígéretet tett. Mivel a párt otthoni vezetői egységesen felsorakoztak Seselj mögé, Nikolic minden párttisztségéről lemondott, s bejelentette egy új parlamenti frakció megalakítását. Kedd délig ebbe 14 képviselő lépett át az SRS-ből, amelynek szervezetei már elkezdték az árulónak minősített politikusok kizárását. Vojislav Seselj és hívei arra hivatkozva elleneznek minden kapcsolatot az EU-val, hogy az részt vett Koszovó Szerbiától történt elrablásában. A keddi voksolásban végül a két táborra szakadt radikálisok nem vettek részt. Így a megállapodást a kormánytábor, a liberálisok és a nemzeti kisebbségi pártok igenjeivel, s a Vojislav Kostunica volt miniszterelnök vezette nacionalisták 28 ellenszavazatával fogadták el.