A HUROMEX 2008 névvel rendezendő gyakorlatra az Európai Unió pályázatán 500 ezer euró támogatást nyert Magyarország és Románia. Ehhez a két ország saját forrásból további 118 ezer eurót biztosít. A határon is átnyúló rendezvény legfontosabb célja, hogy azokat az eljárásokat gyakorolják, amelyekre éles helyzetben szükség lehet - mondta Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden, a gyakorlat részleteit ismertető sajtótájékoztatóján.

Az altábornagy tájékoztatása szerint szeptember 22-e és 26-a között, több helyszínen, Szolnok, Békéscsaba, Gyula és Arad területén, illetve a Tisza folyó és a Kettős-Körös Gyula-Szanazug térségében zajló gyakorlat arra az elméleti veszélyhelyzetre épül, hogy szeptember első felében jelentős árvizek veszélyeztetik Nyugat- és Kelet-Romániát, valamint Észak-Kelet-Magyarországot, vagyis a Tisza vízgyűjtő területét képező, magashegyekkel körbevett Kárpát-medencét.

A heves esőzések következtében a folyó vízszintje rohamosan megemelkedik, ezért Románia és Magyarország helyi veszélyhelyzet-kezelő hatóságai felkészülnek a védekezésre, amelynek során aktualizálják a gazdaság és a lakosság mozgósítására, valamint az elhelyezésre és ellátásra vonatkozó, már korábban kidolgozott és ma is érvényben lévő terveket.

A veszélyhelyzet miatt újabb erőket vonnak be, a kitelepített lakosság számára ideiglenes elhelyezést és ellátást nyújtó táborokat létesítenek.

A gyakorlat feltételezése szerint az árvizek mellett az ország nyugati felében földrengés fog bekövetkezni, aminek következtében egy vegyi üzemben robbanás lesz, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tömeges vasúti és közúti balesetekkel is meg kell birkózni.

Mivel a bonyolult veszélyhelyzetek együttes kezelése meghaladja a két ország lehetőségeit, ezért segítséget kérnek az Európai Unió többi tagállamától az árvízi védekezéshez, valamint biztonsági feladatok ellátásához. Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia 20-20 szakemberből álló segítségnyújtó csapatai érkeznek gépjárművekkel, technikai eszközökkel a helyszínre és részt vesznek a mentési munkálatokban - zárta a feltételezett veszélyhelyzetet modellező forgatókönyv ismertetését Tatár Attila.

Mint közölte: magyar és a nemzetközi beavatkozó csapatok összlétszáma a gyakorlaton, a 30 EU-megfigyelővel együtt, megközelíti a 600-at, amelyben tűzoltók, polgári védelmi és vízügyi szakemberek, továbbá rendőrök, katonák, önkéntes civil csoportok tagjai is részt vesznek. Ezen felül a kitelepítésekre és szituációs szerepjátékosokra jelentkezett önkéntesekkel és a végrehajtó állománnyal együtt a gyakorlaton mintegy ezren vesznek részt.

A főigazgató elmondta: a gyakorlat fő célkitűzése, hogy szimulálja és tesztelje az irányítás, a végrehajtás és a kommunikáció működését egy nemzetközi kiterjedésű veszélyhelyzetben, ahol egy időben, de több helyszínen, egymástól eltérő megoldást kell választani a kockázat csökkentésére, a mentésre, a tájékoztatásra, illetve a lakosság ellátására, elhelyezésére.

A kommunikáció angol nyelven, az Egységes Digitális Rendszer (EDR) rádióin keresztül zajlik majd. A katasztrófavédőknek az emberi élet és az anyagi javak vízi, légi és romok alóli mentése mellett hidat kell építeniük, települések áram- és ivóvíz ellátását kell megoldaniuk, a lakosságnak fizikai, mentális segítséget kell adniuk, de feladatuk lesz a terrorveszély felderítése és elhárítása is. Az altábornagy azt mondta, az egyhetes gyakorlat annyira valósághű lesz, hogy a katasztrófavédők a teljes irányító törzzsel az ideiglenes táborokban töltik a teljes gyakorlati időt, és a mentéshez szükséges valamennyi technikai eszközt kivezénylik a helyszínre.